Brüsszel – A szlovének nagy többsége úgy véli, hogy baleset esetén az illetékes mentőszolgálatok megfelelően reagálnának a vészhelyzetekre, derül ki az Eurobarométer legfrissebb közvélemény-kutatásának eredményeiből. Az EU polgáraival ellentétben a szlovének jobban bíznak ezen szolgálatok és más vészhelyzeti hatóságok információiban.
Az EU polgárainak nagy többsége (89 százalék) a vészhelyzet első napjaiban teljes mértékben vagy részben a család és barátok segítségére támaszkodna. Jelentős arány (81 százalék) támaszkodna a vészhelyzeti szolgálatokra is. Ebben a tekintetben a szlovének az európai átlag felett vannak. Az illetékes szolgálatokra a megkérdezettek 94 százaléka, a családra és barátokra pedig 93 százalék támaszkodna.
Az EU-ban a megkérdezettek többsége (38 százalék) elsősorban a szélsőséges időjárási viszonyoknak vagy az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos kockázatoknak érzi magát kitéve. Ezt követi a szélsőséges egészségügyi helyzeteknek (27 százalék) és az áradásoknak (26 százalék) való kitettség. Nemzeti szinten a görögök (61 százalék), a máltaiak (56 százalék), valamint a szlovének és a magyarok (egyaránt 48 százalék) érzik magukat leginkább kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak.
Az EU polgárainak 70 százalékával ellentétben a megkérdezett szlovének 87 százaléka bízik a közintézmények és helyi vészhelyzeti szolgálatok információiban.
Az európaiak majdnem fele (49 százalék) a nemzeti médiából tájékozódna a vészhelyzetek kockázatairól, körülbelül egyharmaduk pedig inkább a regionális médiát (36 százalék) vagy a vészhelyzeti szolgálatokat (33 százalék) választaná információforrásként.
Ebben a tekintetben a szlovének az átlag alatt vannak. A megkérdezettek 39 százaléka a nemzeti médiára, ugyanolyan arányuk pedig a családra és barátokra támaszkodna információforrásként. (Október 1.)