Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Románia eddig 9,3 milliárd eurót kapott az Európai Unió (EU) helyreállítási alapjából előfinanszírozásként, illetve a helyreállítási mechanizmus keretében benyújtott és az Európai Bizottság által jóváhagyott két kifizetési kérelem alapján; fontos, hogy ez a pénz bekerüljön a gazdaságba, és hogy az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt projektek megvalósuljanak 2026-ig – jelentette ki az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetőhelyettese, Mara Roman a PNRR végrehajtásáról szóló éves konferencián Bukarestben.
A helyreállítási alapból finanszírozott és már kivitelezés alatt álló projektek között említette Roman az Egyesülés autópályájának (A8-as sztráda) tervét, az újraerdősítéseket, az iskolai infrastruktúra fejlesztését és digitalizálását, a köz- és lakóépületek felújítását.
Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter a konferencián elmondta, a több mint 9 milliárd euróból hozzávetőlegesen 2 milliárd eurót (csaknem 20 százalék) használt fel eddig az ország. A helyreállítási tervbe foglalt bizonyos célkitűzések és mérföldkövek teljesítése jó ütemben halad, másokkal késésben vannak, de összességében van haladás a PNRR végrehajtása terén tavalyhoz képest – szögezte le a tárcavezető, miután az EU helyreállítási alapjáért felelős brüsszeli munkacsoport vezetője arra figyelmeztetett, hogy késésben van Románia a harmadik kifizetési kérelem jóváhagyásához szükséges feltételek teljesítésével.
Celine Gauer rámutatott, Romániának még 29 hónap áll a rendelkezésére a PNRR-ben foglalt reformok megvalósításához. Ez szerinte nagyon rövid idő a több mint 400 mérföldkő és célkitűzés teljesítéséhez úgy, hogy sok beruházás valójában el sem kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb reformok – többek között az adóreform – még hátravannak, és Románia helyzetét nehezíti a jelentős költségvetési hiány. Kitért arra is, hogy a kohéziós alapoktól eltérően a koronavírus-járvány utáni helyreállítási terv esetében az Európai Bizottság szigorúan fogja venni a határidők betartását. „Tudom, hogy ebben az országban a kohéziós politikához szoktak hozzá, az n plusz egyhez, az n plusz kettőhöz, az n plusz háromhoz, a lehívást elősegítő mechanizmushoz. Engedjék meg, hogy nagyon egyértelmű legyek: ez egy nagyon különböző történet, itt nem lesznek hosszabbítások” – mondta Céline Gauer.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2026 augusztusa után benyújtott kifizetési kérelmeket az Európai Bizottság már nem veszi figyelembe, és ha addig Románia nem teljesíti a PNRR-ben foglalt mérföldköveket és célkitűzéseket, akkor akár vissza is kell térítenie bizonyos összegeket.
Az országos helyreállítási tervben Románia 507 célkitűzés és mérföldkő teljesítését vállalta 2026-ig. Az országnak 28,5 milliárd euró áll a rendelkezésére egyebek mellett a közigazgatás digitalizálására, az egészségügyi és az oktatási rendszer megreformálására. Emellett a szennyezésmentes városi közlekedés biztosítását, a tiszta energia termelését vagy az energiahatékonyság növelését célzó projektekre is fordíthat pénzt az alapból.
”Ezeket a reformokat mind véghez fogjuk vinni, nemcsak azért, mert szerepelnek a PNRR-ben, hanem azért is, mert Románia elkötelezte magát a legfejlettebb országokat tömörítő OECD-hez való csatlakozás mellett, és Románia 2026-ban sokkal fejlettebb lesz, mint 2024-ben, ahogyan 2024-ben már sokkal fejlettebb, mint 2020-ban” – nyomatékosította Adrian Câciu.
A beruházásokért és európai projektekért felelős minisztérium tavaly december 15-én küldte el az Európai Bizottságnak a harmadik kifizetési kérelmet, amelyben 2.669.705.062 eurót igényel az EU helyreállítási alapjából. Az összegből 1.858.678.580 euró vissza nem térítendő támogatás és 811.026.482 euró kedvezményes hitel. A minisztérium a kérelmet a PNRR összesen 74 mérföldkövének és célkitűzésének a teljesítésére alapozza.
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.