Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság (EB) kompromisszumos döntése a termőföldek parlagoltatását előíró szabálytól való eltérésről nagyobb mozgásteret ad a romániai gazdáknak, de továbbra is úgy véli, hogy a teljes derogáció lett volna a legjobb megoldás.
„Fenntartom azt az álláspontomat, hogy a legjobb megoldás a teljes derogáció lett volna, ahogyan azt 2023 júliusától szorgalmazom. Úgy vélem azonban, hogy az Európai Bizottság kompromisszumos döntése nagyobb mozgásteret biztosít a gazdáink számára, elsősorban azáltal, hogy az eredetileg megszabott 7 százalékról a szántóterületek 4 százalékára csökkentette a köztes növények vagy a nitrogénmegkötő növények termesztésére szánt vagy terméketlenül hagyott területek arányát” – idézte a szaktárca közleménye Barbut.
A miniszter rámutatott továbbá, az a tény, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata nem kapta meg a szükséges számú szavazatot a tagállamoktól, azt bizonyítja, hogy a brüsszeli döntések meghozatalakor jobban oda kell figyelni a gazdák véleményére, akik az elmúlt években számos nehézséggel szembesültek. (február 14.)
Felmentést kaptak az európai gazdák a termőföldek parlagoltatása alól
Az Európai Bizottság rendelete részlegesen mentesíti az európai mezőgazdasági termelőket a parlagoltatáshoz kapcsolódó feltételességi szabály alól. A rendelet február 14-én lépett érvénybe, és visszamenőleges hatállyal, január 1-jétől alkalmazzák egy évig, azaz 2024. december 31-ig.
A döntés hátterében az áll, hogy több tagállam is nagyobb fokú rugalmasságot kért, hogy hatékonyabban reagálhasson az uniós mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokra. A Bizottság e kérések nyomán biztosította a részleges mentességet.
Azok a gazdák, akik szántóterületük 4 százalékának parlagon, illetve hasznosítatlanul hagyása helyett a szántóterületük 4 százalékán nitrogénmegkötő növényeket (például lencsét, borsót vagy lóbabot) és/vagy másodnövény-kultúrát vetnek, úgy tekintendők, mint akik teljesítik az úgynevezett 8-as számú GAEC-előírást. Akik szeretnék, továbbra is teljesíthetik az előírást a terület parlagon vagy hasznosítatlanul hagyásával.
Az elfogadott rendelet lehetővé teszi a tagországok számára, hogy az agroökológiai programjaikban figyelembe vegyék a módosított GAEC-8. feltételek szerint kialakított területeket, amennyiben ezt szükségesnek tartják.
Azoknak a tagállamoknak, amelyek országos szinten kívánják alkalmazni a derogációt, a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül értesíteniük kell erről a Bizottságot, hogy a mezőgazdasági termelők a lehető leghamarabb megkaphassák a szükséges tájékoztatást.
„A gazdáink a jövőben csak akkor fognak befektetni, ha meg tudnak élni a földjeikből. És a megélhetésük akkor lesz biztosított, ha együtt sikerül teljesítenünk az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzéseket. A gazdáink tisztában vannak ezzel. Ez az intézkedés rugalmasságot biztosít a mezőgazdasági termelők számára, miközben továbbra is támogatásban részesülnek az EU élelmezésbiztonságának és fenntarthatóságának előmozdítása érdekében végzett, meghatározó fontosságú munkájukért. Hamarosan további javaslatokkal fogunk előállni, hogy enyhítsük a gazdáinkra nehezedő nyomást” – fogalmazott az EB elnöke, Ursula von der Leyen.
Háttér-információk
Ahhoz, hogy részesüljenek a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi alapjaiból nyújtott támogatásokból, a gazdáknak eleget kell tenniük kilenc környezeti és éghajlati előírásnak. Ez a feltételrendszer az Európai Unió mezőgazdasági hasznosítású területeinek közel 90 százalékára vonatkozik, és fontos szerepet játszik a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok általános érvényesítésében. Ez az alapkövetelmény-csomag a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (Good Agricultural and Environmental Conditions – GAEC) néven vált ismertté.
A GAEC-8-as szabvány előírja a mezőgazdasági területek egy minimális részének terméketlenül hagyását szántóföldek vagy egyéb területek esetén – ezek lehetnek parlagon hagyott földek, de a sövényekkel vagy fákkal borított területekre is vonatkozik. A kötelezettség alól mentesülnek a tíz hektárnál kisebb termőfölddel rendelkező gazdálkodók. Az Európai Bizottság január 31-én javaslatot tett arra, hogy a mezőgazdasági termelők kapjanak könnyítést a kötelező parlagoltatás új szabályainak való megfelelés tekintetében.
Ami a másodnövény-kultúrákat illeti, ezek két fő szántóföldi növény között nőnek, és állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani. A nitrogénmegkötő növények és a másodnövény-kultúrák használata számos környezeti előnnyel jár a talaj egészsége szempontjából, beleértve a talaj biológiai sokféleségét és a tápanyagok kimosódásának korlátozását. Ezeket a növényeket azonban növényvédő szerek nélkül kell termeszteni, hogy a KAP környezetvédelmi célkitűzései továbbra is fennmaradjanak.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.