Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Riga – Klaus Iohannis elnök azt mondta az európai parlamenti választások eredményéről és az ezek alapján kialakult új politikai felállásról, hogy nincs nagy változás, de „kisebb mozgások” történtek, és hogy az európai törvényhozás nagy részét továbbra is a centrumpártok alkotják.
„Sok szó esett már a politikai családok képviseletének módjáról. A valóságban nem hiszem, hogy jelentős változásról beszélhetünk. Vannak kisebb mozgások, például az Európai Néppártban, amely még mindig a legjelentősebb csoportosulás, az EP-képviselők száma egy kicsit nőtt, máshol egy kicsit csökkent. Alapvetően még mindig az úgynevezett centrumpártok alkotják az Európai Parlament zömét, de természetesen a nemzeti sajátosságoktól függően, például Franciaország esetében jelentős változások történtek, de az Európai Parlament egészét tekintve nem beszélhetünk radikális változásról” – mondta Klaus Iohannis a Bukaresti Kilencek rigai csúcstalálkozója után.
„Ezek olyan változások, amelyek befolyásolni fogják a szavazás módját, befolyásolni fogják a Parlamentben bizonyos jogszabályokért folytatott lobbitevékenységet, de meggyőződésem, hogy az Unió haladni fog előre, és az Európai Parlament konstruktív partner és intézmény lesz” – tette hozzá az elnök.
Az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonásáról Iohannis kijelentette, hogy a választások akkor legitimek és érvényesek a demokrácia szempontjából, ha nagyszámú választópolgár él szavazati jogával. Romániában több mint 50 százalékos részvételt eredményezett a két választás egybevonása – mondta.
A results.elections.europa.eu honlap szerint Románia a kilencedik helyen áll az európai parlamenti választásokon való részvételi arány tekintetében. A ranglistát Belgium, Luxemburg és Málta vezeti, sereghajtók Horvátország, Litvánia és Bulgária – derül ki az Európai Parlament által június 12-én közzétett adatokból.
Szintén Rigában jelentette be a román államfő, hogy összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) jövő hét csütörtökre. Azt is elmondta, hogy „valószínűleg” tárgyalni fognak egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnának való átadásáról. A téma felmerült Iohannis washingtoni látogatásakor.
„Ukrajnának nyilvánvalóan szüksége van légvédelmi rendszerekre, fejlett rendszerekre, és így az elmúlt hetekben elég intenzív vita alakult ki arról, hogy ki szállíthat Patriot-rendszereket Ukrajnának. Romániának vannak ilyen rendszerei, így természetesen minket is megkérdeztek. Biden elnök úr is felvetette ezt a kérdést, és én azt mondtam, hogy nyitott vagyok ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, ami azt jelenti, hogy otthon, a legfelsőbb védelmi tanácsban kell majd megvitatnunk a kérdést, azt, hogy mit tudunk felajánlani és mit kaphatunk cserébe, mert véleményem szerint elfogadhatatlan, hogy Románia légvédelem nélkül maradjon. Úgy gondolom, hogy találunk megoldást” – nyilatkozta a látogatás után Iohannis.
Az államfő a NATO és az EU keleti tagállamait tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) keddi rigai csúcstalálkozóján elnökölt Andrzej Duda lengyel és Edgars Rinkçvičs lett elnökkel közösen. (2024. június 11.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.