go to the original language article
Az új európai diplomáciai vezető, Kaja Kallas és az Európai Tanács új elnöke, António Costa ma Kijevbe érkezett, hogy szimbolikus látogatást tegyenek Ukrajna támogatása érdekében, az első napon, amikor hivatalosan átvették feladataikat.
Ezt a látogatást akkor hajtják végre, amikor a Moszkva és a Nyugat közötti feszültség különösen éles, miután Ukrajna amerikai és brit gyártmányú rakétákat használt az orosz területek mélypontjára való támadásra, és Oroszország egy új hiperszonikus rakétát lőtt egy ukrán városba.
Az új Európai Bizottság szeretné kimutatni erős támogatását Ukrajna iránt, miközben az ukrán erők visszavonulnak a fronton, és a világ felkészül Donald Trump új hivatali ciklusára az USA elnökeként, amely aggodalmat kelthet az ukrajnai amerikai segítség leállításáért.
„Azért jöttünk, hogy világos üzenetet küldjünk: Ukrajna mellett állunk, és továbbra is támogatjuk” – mondta Costa az őt kísérő újságíróknak.
„A háború első napjától kezdve az EU Ukrajna mellett állt” – posztolta Costa a X platformon, kísérve egy képpel, ahol ő, Kallas és Marta Kos, az EU bővítési biztosa érkezik Kijevbe vonattal.
„Feladataink első napjától kezdve megerősítjük rendíthetetlen támogatásunkat az ukrán nép iránt” – tette hozzá.
„Feladataink első napján az üzenetem világos: az EU azt akarja, hogy Ukrajna megnyerje ezt a háborút” – hangsúlyozta Kallas a X platformon. „Megteszünk mindent, amit szükséges ehhez.”
Az ukrajnai fronton fellépő nehézségeken túl az ország az elmúlt hetekben erőteljes légibombázások célpontjává vált energetikai infrastruktúrája ellen, melyek széleskörű áramszünetet okoztak a közeledő tél közepette.
„Az ukrajnai helyzet nagyon komoly, de világosan látszik, hogy Oroszországnak is magas költsége van” – értékelte Kallas, egykori észt miniszterelnök, aki híresen kemény állásponton van Moszkvával szemben.
Kallas és Costa, akik az EU két legfontosabb pozícióját töltik be az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen után, várhatóan tárgyalásokat folytatnak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Zelenszkij, aki több mint két éve határozottan elutasította a tárgyalásokat Oroszországgal, az utóbbi időben enyhített az álláspontján.
Pénteken kérte a NATO-t, hogy biztosítsa védelmét az Ukrajna által ellenőrzött területeken annak érdekében, hogy „befejeződjön a háború forró szakasza”, és utalt arra, hogy Kijev nem fog azonnal törekedni az Oroszország által elfoglalt területek visszafoglalására.
„Ha fegyverszünetről beszélünk, (szükségünk van) garanciákra, hogy (Vlagyimir) Putyin nem tér vissza” – hangsúlyozta Zelenszkij a brit Sky News televíziónak adott nyilatkozatában.
Putyin viszont kéri Ukrajnát, hogy adja át négy tartományát az ország déli és keleti részén, melyeket részlegesen ellenőrzése alatt tartanak az orosz csapatok, plusz a Krím-félszigetet, amelyet Moszkva 2014-ben annektált. Továbbá ellenzi Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz.
Kallas hangsúlyozta, hogy „a legszilárdabb biztonsági garancia Ukrajna NATO-csatlakozása”.
„Ha Ukrajna úgy dönt, hogy valahol meghúz egy vonalat, hogyan garantáljuk a békét, hogy Putyin ne menjen tovább?” – tette fel a kérdést.
NATO-diplomaták úgy vélik, hogy kevés esély van arra, hogy a Szövetség a közeljövőben tagállami státuszt kínáljon Ukrajnának, tekintettel arra, hogy számos ország ellenzi, akik aggódnak amiatt, hogy ezzel közvetlen háborúba keverednének Oroszországgal.
Kallas szerint az EU-nak „nem szabad kizárnia semmit” az európai csapatok ukrán földre küldésével kapcsolatban, hogy szavatolják egy esetleges megállapított tűzszünet betartását, amely szintén közvetlen konfliktushoz vezethetne Oroszországgal. „Meg kell tartanunk a stratégiai homályt ebben a kérdésben” – hangsúlyozta Kallas.
Az orosz invázió 2022-es kezdete óta Európa összesen körülbelül 125 milliárd dollárt költött Ukrajna támogatására, míg az USA több mint 90 milliárd dollárt, egy keleti intézet jelentése szerint.
Azonban az amerikai támogatás jövője megkérdőjelezhető, mivel Trump bírálta, és utalt rá, hogy szeretné, ha a konfliktus minél hamarabb véget érne.
Kallas biztosította, hogy az EU megpróbálja meggyőzni a republikánus politikust, hogy Kijev támogatása az USA érdekében áll.
„Ukrajna támogatása nem jótékonyság. Oroszország győzelme kétségkívül keményebbé tenne Kínát, Iránt és Észak-Koreát” – értékelte.
Azt mondta, hogy az EU folytatja annak elérését, hogy Kijev „erős” pozíciót élvezzen, ha tárgyalásra kerülne sor Oroszországgal. Elismerte azonban, hogy „egyre nehezebbé” válik a 27 tagállamnak új eszközöket találni Ukrajna támogatásának fokozására.
„Ez a háború már egy ideje tart, és egyre nehezebb ezt megmagyarázni honfitársainknak” – emelte ki, mielőtt hozzáfűzte: „de nem látok más megoldást”. (01/12/2024)
EM