Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Rekordhőmérséklet, szárazság, erdőtüzek: Európa jelenleg példátlan hőhullámmal néz szembe. Spanyolország, Portugália és Franciaország továbbra is hatalmas tüzekkel küzd, és az északi országokat, például az Egyesült Királyságot és Hollandiát is rendkívüli hőség sújtja.
Dél-Európából továbbra is lesújtó hírek érkeznek, és még az általában hűvös északon is rendkívül magas hőmérsékleti értékeket mértek a héten: a hollandiai Zeeland tengerparti tartományban 38 Celsius-fokot mértek, nyugaton pedig, az Egyesült Királyságban megdőlt a 40 fokos melegrekord. Belgium két atomreaktor kapacitását csökkentette, Németország pedig az ország 16 tartományából 10-ben a legmagasabb riasztási fokozatot rendelte el az erdőtüzek miatt. A tartósan magas hőmérséklet többféleképpen is hatással van az emberekre, a vízszintre és a terményekre.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) kutatói a héten arra figyelmeztettek, hogy az EU területének csaknem felét aszályveszély fenyegeti. A JRC jelentése szerint az EU területének 46%-án figyelmeztetési, 11%-án pedig riasztási szintű aszály van.
Az uniós kutatók arra is figyelmeztettek, hogy a vízhiány és a nagy hőség csökkentheti a terméshozamot Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban.
Az olasz mezőgazdasági termesztők szövetsége, a Coldiretti szerint az ország mezőgazdasága több mint 3 milliárd eurós kárt szenvedett a szárazság és a hőség miatt, és a terméshozamok egyes esetekben akár 70%-kal is csökkentek.
Aszály és csökkent vízszint: Olaszországban a Pó folyó, Németországban a Rajna van kiszáradóban
Az olasz és német folyók helyzete súlyossá kezd válni a hőség és szárazság miatt. A Pó, Olaszország leghosszabb folyója, amelynek Velence közelében van a deltája, 70 éve nem látott mélyponton van. Kedden [július 19-én] Attilio Fontana, Lombardia kormányzója azt mondta, hogy az Olaszországot sújtó súlyos aszály miatt a régióban majdnem elfogyott a mezőgazdasági célú víz.
Németországban a Német Szövetségi Hidrológiai Intézet kedden [július 19-én] bejelentette, hogy az ország két fő folyóján és hajózási útvonalán, az Elbán és a Rajnán jelenleg a szokásosnál alacsonyabb a vízszint, ami néha arra kényszeríti a hajókat, hogy könnyítsenek a rakományukon, ha nem akarnak elakadni.
Az Európai Bizottság jelentése szerint Spanyolországban a víztározók vízmennyisége jelenleg 31%-kal kisebb a tízéves átlagnál, míg Portugáliában a vízenergia-termelésre használt vízmennyiség az elmúlt hét év átlagának felét teszi ki.
Európában erdőtüzek pusztítanak
A szárazság és a magas hőmérséklet ideális feltételeket teremtett a tüzek gyors terjedésére Európa több pontján. Az elmúlt héten számos vegetációtűz ütött ki többek között Horvátországban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban.
Spanyolországban, ahol még a szél is tovább szítja a tüzeket, 10 nap alatt legalább 60.000 hektárnyi terület pusztult el, míg a szomszédos Portugáliában egy hét alatt mintegy 30.000 hektárnyi terület semmisült meg.
„A klímaváltozás egy gyilkos” –
nyilatkozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök Extremadura régióban tett látogatásakor.
” Megöli az embereket, amint láttuk, de megöli az ökoszisztémánkat, a biológiai sokféleséget is. És tönkreteszi társadalmunk legértékesebb értékeit: otthonainkat, vállalkozásainkat, állatainkat…” – mondta Sanchez.
A Franciaország atlanti-óceáni partvidékén tomboló erdőtüzek hétfőn is tovább terjedtek, Bordeaux-tól délre nagy kiterjedésű területek égtek – közölte a helyi prefektúra. A tűz a Bordeaux-tól délkeletre fekvő Landiras és a délnyugatra fekvő, közvetlenül a parton lévő Teste-de-Buch területeit is sújtotta. A hatóságok hétfőn mintegy 11.500 evakuált embert számoltak össze a térségből már kimenekített 16.000 személyen felül.
Vegetációtüzek aláaknázott területeken
Bosznia-Hercegovina még mindig nem szabadult meg az 1992-1995-ös háború során elhelyezett taposóaknáktól, és most tűzvész fenyegeti a Konjicban található Boracko-tó körüli elaknásított területet. A tűzoltók és a boszniai hegyimentő szolgálat a Blidinje Natúrparkban küzd a lángokkal, a bosznia-hercegovinai fegyveres erőktől helikoptereket kértek. A szomszédos Horvátország Canadair tűzoltó repülőgépeket küldött, de a tűzoltást nehezíti a szél.
Sürgősségi intézkedések: vörös riadó a városokban
Amikor a hőmérséklet megközelítette Hollandiában a 40 fokot, sószóró járműveket rendeltek ki, hogy sót szórjanak az utakra a felszíni hőmérséklet csökkentése végett. A hatóságok magyarázata szerint a só nedvességet von el a levegőből, és ez hűsítő hatással van az aszfaltra, amely a jelenlegi körülmények között akár 50 fokos is lehet.
Az olasz kormány 36 millió eurót különített el annak az öt régiónak a megsegítésére, ahol Mario Draghi kormánya szükségállapotot hirdetett az aszály miatt: Lombardia, Emilia Romagna, Piemont, Friuli Venezia Giulia és Veneto. Hétfőn [július 18-án] az ország egészségügyi minisztériuma kilenc városban vörös riadót rendelt el, ami azt jelenti, hogy a hőség annyira intenzív, hogy a lakosságot fenyegető veszélynek tekintik. Emellett a kormány azt tervezi, hogy különbiztost nevez ki a válság kezelésére és az olaszországi vízügyi infrastruktúrával kapcsolatos problémák megoldására.
Az aszály miatt Románia és Horvátország is korlátozza a vízhasználatot. Az Isztriai-félszigeten a horvát hatóságok hétfőn rendeletet adtak ki, amely megtiltja az ivóvíz más célokra történő felhasználását. Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi minisztere szintén a vízfogyasztás korlátozását jelentette be, hogy közép- és hosszú távon biztosítva legyen az elegendő ivóvíz.
A jövőben rekordhőmérsékletek várhatók
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a jövőben a nyári hónapokban megszokottá válnak az olyan súlyos hőséghullámok, amilyentől jelenleg szenved Európa.
„Az ilyen jellegű hőséghullámok egyre gyakrabban fognak előfordulni az elkövetkező évtizedekben, és ez a negatív tendencia legalább 2060-ig folytatódni fog, függetlenül attól, hogy sikerül-e mérsékelnünk a klímaváltozást” – nyilatkozta kedden [július 19-én] Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
Küszöbön lévő termésveszteségek
Románia Európa egyik fő gabonaexportőre, mindazonáltal az ország mezőgazdasági minisztere, Petre Daea bejelentette: mivel a szárazság károsította a termést, megtörténhet, hogy idén kevesebb kukoricát és napraforgót fognak külföldre eladni, hogy elláthassák a helyi piacot.
Az ország más országokhoz képest lemaradt az öntözőrendszerek bővítése terén, és komoly problémákkal néz szembe, ugyanis az éghajlatváltozás miatt a szélsőséges meteorológiai jelenségek gyakoribbá válnak. Mivel az előrejelzések száraz időjárásra figyelmeztettek, néhány termesztő úgy döntött, hogy a szokásosnál korábban betakarítja a kukoricát, hogy megmentse, amit tud, és a termést bioüzemanyag előállítására használja fel. A problémák enyhítése érdekében a kormány azt tervezi, hogy időben támogatást és finanszírozást nyújt, amelyet egyrészt EU-s, másrészt állami forrásokból biztosít. Elsősorban az öntözőrendszerekbe, terménybetakarításba, -szállításba, -tárolásba és értékesítésbe, valamint az energiatakarékos megoldásokba történő beruházásokat fogják finanszírozni.
Ez a cikk pénteken jelenik meg. Tartalma az ENR taghírügynökségeinek híranyagain alapul.