Bukarest – Eltűnt a Dunából egy tokhalfaj, és a többi is a kihalás szélén áll, mivel az édesvizek biológiai sokfélesége továbbra is csökken, és világszerte degradálódnak a folyók, amelyek létfontosságúak az emberek és a természet számára – derül ki a vadon élő fajok ellen elkövetett bűncselekményekről szóló országos jelentésből, amelyet a romániai WWF tett közzé. (július 22)
Kipusztulás fenyegeti a tokhalakat
Bukarest – A tokhalak helyzete folyamatosan romlik egész Európában, dacára az európai tokhalfajok védelmére irányuló ambiciózus politikáknak, köztük a Berni Egyezmény által elfogadott páneurópai cselekvési tervnek, illetve az EU élőhelyvédelmi irányelvének.
A nyolc európai fajból hétnek a természetvédelmi státusza már „súlyosan veszélyeztetett”. A kecsege, a legkisebb édesvízi tokhal természetvédelmi státusza is romlott, hivatalosan is a „sebezhető” kategóriába került.
A tokfélék egy másik alfaja, a viza eltűnt a Dunából, amely ennek a halnak utolsó menedékhelye volt az Európai Unió területén. Ritkán történik meg, hogy olyan faj pusztul ki, amelyet az EU élőhelyvédelmi irányelve véd. A jelentés kidolgozói szerint azonban a vágótokot is hasonló veszély fenyegeti.
A tokhalakra világszerte számos veszély leselkedik: az orvhalászat, amely a vadon élő egyedek ikrájának és húsának illegális kereskedelmét szolgálja ki, a vándorlási útvonalaikat elzáró vízi erőművek, valamint a nem fenntartható homok- és kavicsbányászat, amely tönkreteszi szaporodási területeiket és élőhelyük elvesztéséhez vezet.
A jelentés figyelmeztet, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) frissített Vörös listája szerint valamennyi tokhalfajtát a kihalás fenyegeti. A lista szerint a Jangce folyóból is kihaltak a vadon élő egyedek, és világszerte hét másik fajta természetvédelmi státusza is romlott.
A Természetvédelmi Világszövetség tokhalakra specializálódott munkacsoportja arra a megállapításra jutott, hogy a tokfélék és kanalastokfélék súlyosan veszélyeztetettek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy az édesvizek biodiverzitása folyamatosan csökken, és világszerte degradálódnak a folyók, amelyek létfontosságúak az emberek és a természet számára. (július 22)
Mentőtervek a fajok védelmében
Bukarest – A jelentés kezdeményezői szerint Romániában országos cselekvési tervre van szükség, amely valamennyi kulcsfontosságú érdekelt féllel egyeztetve, integráltan kezeli az összes veszélyt. Egy ilyen terv végrehajtásának sikere azonban a támogatók szilárd és tartós elkötelezettségétől, valamint a megfelelő források és pénzeszközök bölcs felhasználásától függ.
Az újratelepítés önmagában nem fenntartható, hacsak a párhuzamos védelmi intézkedések nem veszik figyelembe a rendelkezésre álló genetikai, biológiai és ökológiai ismeretek összességét az okok vizsgálatakor.
A Fekete-tengerbe ömlő Rioni folyóban nemrégiben bővítettek ki egy tokhalak számára fenntartott természetvédelmi területet, ennek jelentősége a jelenlegi körülmények között számottevően megnőtt.
Olaszországban 30 évnyi újratelepítés után sikerült dokumentálni a vadon kihaltnak hitt adriai tokhalfiókák jelenlétét. Üzbegisztánban rendkívül ritka tokhalfajtát, úgynevezett Amu-Darját találtak, ami arra utal, hogy képesek természetes úton szaporodni, és ismét elterjedhetnek.
A jelentés szerzői nyomatékosan kérik a tokhalfélék élőhelyének tekinthető, illetve ezt a halfajtát fogyasztó országokat, hogy „ne hunyjanak szemet a tokhalak kipusztulása fölött, és intézkedjenek ezen emblematikus faj megmentése érdekében.” (július 22)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.