Bukarest – Románia készen áll együttműködni az érdekeltekkel a természeti katasztrófák kockázatának csökkentéséért – jelentette ki Klaus Iohannis az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 27. ülése (COP27) keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen. A román államfő hangsúlyozta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fontosságát, valamint hogy fokozni kell a polgároknak a klímaváltozás következményeivel szembeni védelmére irányuló erőfeszítéseket. Az e tekintetben hasznos intézkedések között említette a katasztrófakockázatok kezelésére és a korai előrejelzésre szolgáló rendszerek fejlesztését, ezek ugyanis elengedhetetlenek az emberi, természeti és anyagi veszteségek minimalizálásához, a gazdasági és társadalmi költségek csökkentéséhez, valamint a polgárok egészségének és biztonságának védelméhez. Beszélt arról is, hogy javítani kell az éghajlatváltozás kockázataival, illetve az ezek csökkentésével kapcsolatos oktatáshoz való hozzáférést, kiemelve, hogy az oktatásnak meghatározó szerepe van az éghajlatváltozás által felerősített természeti katasztrófák megelőzésében, az ezekre való felkészülésben és a hatékony válaszadásban. Iohannis elmondta, a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez kulcsfontosságú a magatartásváltás korai életszakaszban történő elindítása az oktatás révén. Ezt a célt lenne hivatott szolgálni Romániában az éghajlatváltozással kapcsolatos oktatási eszközök digitális platformja, a tanév rendjébe beiktatott úgynevezett zöldhét, valamint a zöldiskolák hálózata és a fenntartható oktatási infrastruktúra – magyarázta.
Románia számára fontos, hogy részt vegyen a Glasgow-Sarm es-Sejk-i munkaprogramról szóló COP27-megbeszéléseken, egyrészt azért, mert számos, a témával kapcsolatos kezdeményetést támogat a fejlődő országokban, másrészt azért, mert Románia elkötelezett az ellenálló képesség erősítése és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőség csökkentése mellett (november 8.).
Megállapodás a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányuló erőfeszítések megosztásáról
Brüsszel – Miközben Egyiptomban javában zajlik a COP27-értekezlet, az Európai Parlament tárgyalói és a 27 tagország kötelező éves kibocsátáscsökkentési célokról állapodott meg az Európai Unió teljes kibocsátásának mintegy 60 százalékát képviselő ágazatokban (közúti közlekedés, fűtés, mezőgazdaság, kis ipari létesítmények).
Ezek a célkitűzések az egy főre jutó GDP és költséghatékonyság függvényében változnak. Az érintett ágazatokban az EU-nak 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkentenie a teljes kibocsátását. A kötelezettségeik teljesítésében nehézségekbe ütköző országok „emissziós kvótákat” vásárolhatnak a vártnál jobban teljesítő országoktól, a 2021-2025 közötti időszakban a kvóták 10 százalékáig, 2026-2030 között pedig az ezek 15 százalékáig terjedő mennyiségben (november 9.)
Tánczos Barna: Románia támogatja a globális felmelegedés okai és hatásai elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós álláspontot
Bukarest – Románia támogatja az Európai Unió erőfeszítéseit a globális felmelegedés okai és hatásai elleni küzdelemben – jelentette ki Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. „A célkitűzések – beleértve a nemzeti szinten megszabottakat is – nem érhetők el egyénileg. Románia támogatni fogja az EU álláspontját. Az EU vezető szerepet tölt be e törekvések tekintetében, és élen jár az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésében. Ugyanakkor megnevezi azokat a módszereket, amelyekkel csökkenthetjük a szén-dioxid és az üvegházhatású gázok kibocsátását (…) Románia támogatja az Európai Unió eltökéltségét, hogy hatékony megoldásokat keressen az éghajlatváltozás hatásaival szembesülő országok különböző szükségleteinek kielégítésére, és szolidáris azokkal” – fogalmazott Tánczos Barna. (november 10.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.