Brüsszel – Klaus Iohannis államfő a Fekete-tenger regionális és uniós szintű biztonsági szerepét hangsúlyozta az Európai Tanács csütörtöki ülésén, különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre, és a fekete-tengeri stratégia új megközelítését szorgalmazta.
Az elnöki hivatal pénteki közleménye szerint az európai vezetők célul tűzték ki, hogy a következő Európai Bizottság és az uniós külügyi főképviselő készítsen elő egy közös állásfoglalást az EU Fekete-tenger-stratégiájáról, amelynek következtetései tükrözni fogják „az elmúlt hónapok során tett kitartó román diplomáciai erőfeszítéseket”.
A következő uniós intézményi ciklusra vonatkozó kinevezésekkel kapcsolatban Románia elnöke hangsúlyozta, hogy „gyors és kiszámítható folyamatra van szükség az európai intézmények hatékony és hiteles működésének biztosítása érdekében a következő intézményi ciklusra való átmenet során, de hosszú távon is”. Iohannis kiemelte, hogy fontos tiszteletben tartani a politikai és földrajzi egyensúlyt az európai intézmények vezetésében, és úgy vélekedett, hogy a leendő csúcsvezetőknek jövőképpel és elszántsággal kell rendelkezniük a közös célok eléréséhez.
A 2024-2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendről szólva Klaus Iohannis rámutatott, hogy a dokumentumnak tükröznie kell a tagállamok közös elkötelezettségét „egy erősebb, ellenállóbb és nemzetközi szinten befolyásosabb EU” megvalósítása iránt. Hangsúlyozta azt is, hogy az új stratégiai menetrendnek kiemelten kell kezelnie a bővítési politika folytatását, az Unió egységét Ukrajna támogatásában, valamint az EU-NATO együttműködés jelentőségét.
Az ukrajnai helyzetről szóló megbeszéléseken Románia elnöke hangsúlyozta, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, főleg az azonnali katonai szükségletekre való megfelelő reagálás terén, különösen a légvédelem tekintetében.
Iohannis rámutatott, hogy Románia szempontjából az jelenti a Moldovai Köztársaság és Ukrajna támogatásának megerősítését, ha elfogadják a tárgyalási kereteket és megszervezik az első kormányközi konferenciákat a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Ez fontos befektetés a két ország jövőjébe, de az Európai Unió jövőjébe is – hangsúlyozta az államfő.
A közel-keleti helyzet kapcsán Klaus Iohannis az EU részéről kiegyensúlyozott megközelítést és az eszkaláció megelőzését szorgalmazta. E tekintetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2735. számú határozatának végrehajtását tartotta kívánatosnak, amely gyors megoldást jelent a súlyos humanitárius helyzetre. A román elnök szerint folytatni kell a koordinációt az Amerikai Egyesült Államokkal és más, hasonló álláspontot képviselő szereplőkkel a kétállami megoldáson alapuló visszafordíthatatlan politikai folyamat elindításáért.
A biztonságról és a védelemről folytatott megbeszéléseken a román elnök határozottan támogatta, hogy az EU megfelelő finanszírozással megerősödjön ezeken a területeken. Javasolta, hogy a védelmi technológiai és ipari bázis megerősítése érdekében vizsgálják meg az összes rendelkezésre álló finanszírozási lehetőséget, többek között az Európai Beruházási Bankon keresztül. Hangsúlyozta azt is, hogy ezeket az erőfeszítéseket a NATO-val való interoperabilitás és komplementaritás figyelembevételével kell megtenni.
Az európai versenyképességről zajló megbeszéléseken Iohannis megismételte, hogy a konvergencia és a kohézió elvei, valamint az összekapcsolhatóság kulcsfontosságú tényezők az egységes piac megerősítése és elmélyítése, az egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható növekedés ösztönzése szempontjából. (2024. június 28.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.