Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A Marcel Ciolacu vezette román kormány szeptember 26-án felelősséget vállalt a parlamentben a közpénzek pazarlását megállító, az adócsalást megfékező és a méltányos adózási rendszert megteremtő intézkedések törvénytervezetéért.
A kormány honlapján aznap közzétett jogszabályjavaslat többek között új jövedéki adókat szab meg a dohánytermékekre, illetve különadót vezet be a nagy értékű ingatlanokra és ingóságokra. Számos gazdasági és pénzügyi intézkedés az állami intézményeket érinti, beleértve a személyzetcsökkentést és a kiadások lefaragását, valamint a feketegazdaság megelőzését és felszámolását, illetve a pénzügyi és költségvetési fegyelem megerősítését célozza.
Marcel Ciolacu miniszterelnök közölte, hogy „valódi visszajelzést” vár a Számvevőszéktől a költségvetési bevételek növelését és a pazarlás csökkentését célzó fiskális intézkedések hatékonyságáról.
Szükség van a költségvetés konszolidációjára Romániában
Bukarest – Romániában szükség van a költségvetés konszolidációjára, a kiadások csökkentése mellett az államháztartás bevételeit is növelni kell, elsősorban az áfabegyűjtés hiányosságainak kiküszöbölésével – derül ki az Alpha Bank Románia vezető közgazdászának, Kállai Ellának a régió monetáris politikájáról készített jelentéséből.
A szeptember 27-én közölt elemzés szerint 2023 első negyedévében az előző év első negyedévéhez képest kilenc uniós országnak sikerült csökkentenie a GDP-arányos költségvetési hiányát.
Románia deficitje 8,1 százalékról 7,2 százalékra csökkent, ami az ötödik legmagasabb volt az EU-ban. Ugyanebben az időszakban a régió országaiban a GDP-arányos költségvetési hiány Magyarországon 3,4-ről 11,2 százalékra, a Cseh Köztársaságban 4,5-ről 5,9 százalékra, Bulgáriában 1,2-ről 2,2 százalékra nőtt. Lengyelországban a 2022 első negyedévi 0,3 százalékos költségvetési többlet 2023 első negyedévében 1,5 százalékos hiányra váltott.
A közgazdász elemzése szerint a kiegyensúlyozott deficitcsökkentéshez azonos arányban kell növelni a költségvetési bevételeket, illetve csökkenteni a költségvetési kiadásokat. Romániában azonban a GDP-arányos költségvetési bevételek 2,9 százalékponttal csökkentek – a 2022 első negyedévi 38 százalékról 35,1 százalékra 2023 első negyedévében. A visszaesést a jövedelemadók, a termelési és importadók, valamint az áruk és szolgáltatások értékesítésének GDP-n belüli arányának mérséklődése okozta. A GDP-arányos költségvetési bevételek a Cseh Köztársaság kivételével a régió többi országában is csökkentek, de kevesebb mint feleakkora arányban, mint Romániában.
Corina Creţu EP-képviselő: nem áll fenn az európai alapok felfüggesztésének veszélye, mint ahogy hírlik
Marosvásárhely – Corina Creţu EP-képviselő szeptember 28-án kijelentette, hogy a kormány deficitcsökkentő intézkedéseire a túlzott költségvetési hiány miatt volt szükség, de nem áll fenn a Romániának szánt európai források felfüggesztésének veszélye, mint ahogy egyesek híresztelik.
A politikus elmondta, hogy az Európai Bizottság rugalmasan viszonyul a román költségvetési hiányhoz, mert az ország a háború kezdetétől folyamatosan támogatta Ukrajnát.
Hangsúlyozta, hogy Romániának javítania kell az adóbehajtás hatékonyságán, mivel az Eurostat szerint az állam adóbevételei a GDP 26 százalékát teszik ki, míg az európai átlag a GDP több mint 40 százaléka.
Románia igazodik az európai jogszabályokhoz, beleértve a magas jövedelmű magánszemélyek banki jelentését is
Bukarest – A romániai bankok elkészítették az első jelentésüket azoknak a pénzügyi szektorban dolgozó személyeknek a jövedelméről, akiknek az éves keresete legalább 1 millió euró – közölték szeptember 26-án az EY Románia képviselői.
Tájékoztatásuk szerint a jelentéstételi kötelezettség a magas jövedelmű személyekre vonatkozó adatgyűjtésről szóló európai uniós irányelv írja elő. Ezzel egyrészt Románia igazodik az európai pénzügyi-bankügyi szabályozáshoz az előírás román jogba való átültetésével. Másrészt nő a vagyonnyilatkozatok átláthatósága, ami pontosabb adóbehajtást tesz lehetővé a magánszemélyektől.
Az Európai Bankhatóság (EBA) adatai szerint Romániában, Portugáliában, Magyarországon és Szlovéniában a múlt év végén mindössze három olyan banki vezető volt, akinek éves jövedelme meghaladta az 1 millió eurót.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.