go to the original language article
STRASBOURG – Azokat az óriási árvizeket, amelyek Európa egyes részeit sújtották, nem anomáliának, hanem a kontinens jövőjének normájának tekintik, és az Európai Unió tagállamainak „példátlan együttműködést” kellene elérniük, hogy a jövőben felkészültebbek legyenek az ilyen katasztrófákra – mondta Janez Lenarčič, az Európai Bizottság veszélyhelyzet-kezelési biztosa szerdán.
A rekordmennyiségű esőzések után, amelyek egyes európai részeken egy nap alatt három-négyszer több csapadékot hoztak, mint az átlagos havi mennyiség, az árvizek mintegy kétmillió embert érintettek, és legalább tizenhat ember vesztette életét Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a veszély még nem múlt el. Európa másik oldalán, Portugáliában, erdőtüzek pusztítanak több ezer hektár erdőt, és legalább hét ember halt meg.
„Azok a szélsőséges időjárási események, amelyeknek régebben egyszer egy életben voltunk tanúi, most szinte minden évben bekövetkeznek” – mondta Lenarčič az Európai Parlamentben Strasbourgban, egy olyan vita során, amelyet úgy ütemeztek, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor bemutathassa országának EU-elnökségét, amit azonban az árvizek miatt saját országában elhalasztottak.
A szlovén biztos kijelentette, hogy az éghajlatváltozás következményei a mindennapok valóságává váltak az európaiak számára, a kontinens számára, amely gyorsabban melegszik, mint mások, és hogy az ilyen „tragédiák nem anomáliák, hanem közös jövőnk normája”.
Lenarčič elmondta, hogy az EU már rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amelyek ilyen helyzetekre reagálnak, mint például a Copernicus árvíz-előrejelző rendszer, amely az elmúlt napokban több százezer figyelmeztetést küldött, de új eszközöket is fejlesztenek.
„Össze kell fognunk, el kell érnünk példátlan együttműködést” – mondta a szlovén biztos, aki emlékeztetett arra, hogy tavaly Szlovénia is pusztító árvizeket szenvedett, melyek négy életet követeltek. Kiemelte, hogy az országok nem tudnak egyedül harcolni ezekkel a katasztrófákkal szemben, és hogy határokon átnyúló ellenállást és közös vízgazdálkodást kell kialakítani.
Figyelmeztetett, hogy a tétlenség költsége sokkal magasabb, mint a jövőbeli katasztrófákra való felkészülésbe való beruházás. (2024. szeptember 18.)