go to the original language article
Lengyelország támogatja Mario Draghi európai költségvetés növelésére vonatkozó felhívását – mondta az MTI-nek adott interjújában Lengyelország fejlesztési és technológiai miniszterhelyettese, Ignacy Niemczycki. Draghi ebben az összefüggésben közös adósságkibocsátásról beszél, de valójában nincs jelentősége, hogyan tesszük – emelte ki.
Szerinte a jelentés teljesebb lenne, ha figyelembe venné régiónk perspektíváját.
Niemczycki csütörtökön Brüsszelben részt vesz az uniós versenyképességi miniszterek ülésén, akik megvitatják Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által készített jelentést az európai gazdaság jövőjéről.
Draghi véleménye szerint az EU „létfontosságú kihívással” áll szemben, hogy növelje termelékenységét, és enélkül nem lesz lehetséges az európai társadalmi modell további finanszírozása. Lengyelország azon 20 ország között van, amelyek a csütörtöki ülés előtt felhívást küldtek a Draghi által figyelmen kívül hagyott kérdésekkel kapcsolatban, többek között a belső piac lényegével kapcsolatban.
„A jelentés nagyon pontos diagnózist ad az európai gazdaság versenyképességének állapotáról. Ez egyben lehetőség, hogy végre komolyan beszéljünk erről Európában” – mondta Niemczycki az MTI-nek. Véleménye szerint a pillanat megfelelő, mert egyre többen ráébrednek, hogy az európai gazdaság jövője nem biztos, hogy rózsás lesz. A miniszterhelyettes szerint Draghinak „sikerült pozitív izgalmat keltenie”.
A fejlesztési miniszterhelyettes pozitívnak értékelte, hogy Draghi felismerte, hogy a magas energiaárak kihívást jelentenek. „A magas energiaárak nem csak Lengyelország sajátossága, hanem egész Európáé. Európában ezek az árak a legmagasabbak Ázsiához vagy az USA-hoz képest. És ez közvetlenül befolyásolja a versenyképességet, különösen az energiaigényes iparokat” – mondta a fejlesztési miniszterhelyettes.
Niemczycki szerint fontos, különösen lengyel szemszögből, Draghi figyelmeztetése a dekarbonizáció által okozott deindustrializáció előtt. Ezért a jelentésben felmerül a kérdés például a további ingyenes kibocsátási egységekről (az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer – ETS – MTI) szóló kérdés.
A miniszterhelyettes szerint Lengyelország támogatja Draghi felhívását, hogy az európai költségvetés nagyobb legyen. „Ő közös adósságkibocsátásról beszél, de valójában nincs jelentősége, hogyan tesszük. Egyszerűen több pénzre van szükségünk az európai kasszában” – hangsúlyozta.
Niemczycki megjegyezte, hogy Lengyelország, függetlenül más országok kormányaitól, évek óta emeli ezt a követelést. Mégsem foglalt egyértelműen állást a közös adósság gondolatáról, mert – ahogy hangsúlyozta – „még nem jött el az ideje”. Ehelyett támogatta a magánalapok mozgósítására vonatkozó felhívást, ahogy az az Egyesült Államokban történik.
Jelentésében Draghi felhívta a figyelmet az uniós költségvetés szerkezetének megváltoztatására is. Az EKB volt elnöke szerint a kohéziós politika pénzeit, amelynek Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője, az energia és az új technológiák átalakulási céljaira kell felhasználni. „Ez az, ami hiányzott, és ahol a munka nem történt meg. Ebben az értelemben megértem azokat, akik azt mondják, hogy Draghi túl keveset konzultált Európa ezen részeivel” – mondta Niemczycki.
Mint mondta, a jelentésben nem vették észre, hogy a kohéziós politika régiónk gazdasági növekedésének eszköze volt az elmúlt 20 évben. „Lengyelország példája, ahol 1989-től napjainkig az egyik legtöbbet növekedett gazdaság vagyunk a világon, azt mutatja, hogy a kohéziós politika valóban támogathatja a gazdasági növekedést, és ezt alapvetően. A jelentés teljesebb lenne, ha figyelembe venné ezt a perspektívát” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Rámutatott, hogy a megvitatott változások csak akkor lesznek sikeresek, ha Európa minden régiója részesedik belőlük. „Ha csak néhány régió részesedik ebből, akkor a társadalom és a gazdaság szét fog válni. Veszélyek jelentkeznek a demokráciára nézve” – mondta.
A miniszterhelyettes véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a kis- és középvállalkozások akadályainak megszüntetésére és a belső piac elmélyítésére, különösen a szolgáltatási piacra. „A mai szolgáltatási piac akadályainak 60%-a ugyanazok az akadályok, amelyek 20 évvel ezelőtt is voltak. Továbbá a független elemzések azt mutatják, hogy a szolgáltatási piac elmélyítése évente 250-450 milliárd euró közötti növekedést hozna az európai GDP-nek. Ez azonban politikai probléma, néhány tagállam a belső piacaikat védi” – mondta a miniszterhelyettes. Ebben az összefüggésben Draghi jelentését nem kihasznált lehetőségnek nevezte. (2024.09.26.)