Brüsszel/Róma (ANSA) – Az Európai Bizottság az EU Bírósága elé utalja Olaszországot, mivel nem szüntette meg a határozott idejű szerződések túlzott használatát és az iskolákban alkalmazott diszkriminatív munkafeltételeket. A Bizottság szerint Olaszország nem fogadta el azokat a szabályokat, amelyek megtiltanák a munkafeltételekkel kapcsolatos diszkriminációt és a folyamatos határozott idejű szerződések visszaélésszerű alkalmazását.
Ezenkívül a közoktatásban dolgozó határozott idejű tanárok fizetésére vonatkozó jogszabály „nem tartalmaz olyan bérnövekedést, amely figyelembe venné a korábbi szolgálati időszakokat”, ami „diszkriminációt jelent a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező tanárokhoz képest”. A Bizottság úgy véli, hogy „a hatóságok erőfeszítései eddig nem voltak elegendőek”.
Az oktatásügyi miniszter, Giuseppe Valditara, válaszolva arról tájékoztatott, hogy hosszú ideje sürgeti a Bizottságnál, hogy felülvizsgálják az olasz tanárok felvételi rendszerét, „túllépve a PNRR reform merevségén, amely objektív diszkriminációt okoz a bizonytalan tanárok kárára, és nem veszi figyelembe a bizonytalanság növekvő számát az elmúlt évek során. Bízzunk abban, hogy a jogok egyenlősége most kiterjedhet a felvételi formákra is”.
Az elmúlt években megugrott a határozott idejű szerződéses tanárok száma. Míg 2015-16-ban 100 ezer volt, 2017-18-ra 135 ezer, 2020-21-re már 212 ezer, 2022-23-ra pedig már 235 ezerre nőtt, a Tuttoscuola adatai szerint. Az idén a szakszervezetek 250 ezer bizonytalan tanárt becsülnek, míg az oktatásügyi minisztérium szerint 160 ezer. A jelenség nem egyenletes az országban: országos szinten 25%-os a bizonytalansági arány, Milánóban 37%, Lodiban 43%. Délen alacsonyabb az incidencia: Nápolyban 20%, Agrigentóban 10% (október 3.).