Portugália elutasítja Borrell javaslatát, hogy függesszék fel a politikai párbeszédet Izraellel

A magyar kormány hétfőn kijelentette, hogy ellenzi az Európai Unió (EU) diplomáciai vezetőjének, Josep Borrellnak azt a javaslatát, hogy felfüggesszék a politikai párbeszédet Izraellel a gázai támadások fényében, hangsúlyozva, hogy „nem ez a legalkalmasabb pillanat”.
A portugál végrehajtó hatalom álláspontját Brüsszelben adta át Inês Domingos európai ügyekért felelős államtitkár, aki „lényegi okokkal” érvelt, mivel Lisszabon úgy véli, hogy a párbeszéd „pozitív”, de „időzítési okokkal” is, egy olyan időszakban, amikor az EU végrehajtó testületének szintjén átmenet zajlik.
„Jelenleg úgy véljük (…), hogy fontos megőrizni a politikai párbeszédet” – nyilatkozta.
Az újságíróknak Brüsszelben adott nyilatkozatában, a Külügyek Tanácsának ülésének végén, amelyen Josep Borrell sikertelenül mutatta be a politikai párbeszéd Tel-Avivval való felfüggesztésére vonatkozó javaslatát, a felelős elmondta, hogy jelenleg „ez a helyzet”, emellett emlékeztetett arra, hogy Portugália „különböző alkalmakon, amikor nem ért egyet kormányokkal és kormányok cselekedeteivel, továbbra is fenntartja a politikai párbeszédet”, különös tekintettel arra, hogy diplomáciai képviseletet tart fenn ezekben az országokban.
„Közel-Keletről szólva, Portugália kiegyensúlyozott álláspontot képvisel, amely egyfelől elítélte az Izrael kormányának bizonyos lépéseit (…), másfelől viszont (…) következetes álláspontot tart fenn, hogy mindig pozitív dolog megőrizni a politikai párbeszédet, részben mert a politikai párbeszéd lehetővé teszi számunkra, hogy megpróbáljuk befolyásolni az érintett felek álláspontját” – tette hozzá Inês Domingos.
Ma, a belga fővárosban tartott találkozóra érkezve az uniós diplomácia vezetője szigorúbb nyomásgyakorlást sürgetett Izraelre, egy javaslattal a politikai párbeszéd Tel-Avivval való felfüggesztésére, hogy véget vessen a háborúnak a Hamás palesztin iszlamista csoporttal a Gázai övezetben, mivel „nem lát esélyt” arra, hogy ez megtörténjen.
Josep Borrell hangsúlyozta, hogy nincs „több szava” arra, hogy jellemezze a gázai háborút, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint már körülbelül 44 ezer halott van, akik közül 70% nő vagy gyermek, és a palesztin terület infrastruktúráinak többsége megsemmisült.
Az EU külügyminiszterei ma megvitatták az uniós diplomácia vezetőjének javaslatát, hogy felfüggesszék a politikai párbeszédet Izraellel az emberi jogokkal kapcsolatos társulási megállapodás rendelkezései alapján, de mivel ez a téma megosztó a 27 tagállam között, nem sikerült konszenzusra jutni.
Az uniós diplomácia vezetője, ígéretének megfelelően, az utolsó külügyminiszteri ülésre vitte ezt az ügyet, mielőtt átengedte volna a helyét az észt Kaja Kallasnak.
A független nemzetközi szervezetek jelentései szerint alapvető okok merülnek fel annak hihetőségére, hogy Izrael megsérti az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot a Gázában és Libanonban folytatott offenzíváiban.
Annak ellenére azonban, hogy a politikai párbeszéd felfüggesztése javasolt, ez nem jelenti a társulási megállapodás vagy az Ország Iszrael Társulási Tanácsának felfüggesztését.
Az Izrael által elindított háború a Hamás ellen a Gázai övezetben, az e szervezet által 2023. október 7-én elkövetett terrortámadás után a dél-izraeli területek ellen, továbbra is az egész közel-keleti régióra átterjedésével fenyeget, amely már legalább 43.736 halottat követelt (a területi enklávé népességének majdnem 2%-át), köztük több mint 17.000 kiskorút és 103.370 sebesültet, és több mint 10.000 eltűnt személyt, az ENSZ szerint.