go to the original language article
Portugália volt, 2023-ban, az Európai Unió (EU) tagállama a legmagasabb százalékos energetikai szegénységgel, 20,8%-kal, Spanyolországgal azonos szinten, jelentette be ma az Európai Bizottság, nagyobb védelmet kérve a sebezhető fogyasztók számára.
Az adatok az Energiaunió helyzetéről szóló jelentésben szerepelnek, amelyet ma tett közzé a brüsszeli közösségi végrehajtó szerv, amelyben azt írják, hogy a legmagasabb arányok azoknál voltak, akik nem tudták megfelelően fűteni otthonukat az elmúlt évben Portugáliában és Spanyolországban, mindkét országban 20,8%, amelyeket Bulgária követett (20,7%) és Litvánia (20,0%).
Ugyanakkor Luxemburg (2,1%), Finnország (2,6%), Szlovénia (3,6%) és Ausztria (3,9%) a legalacsonyabb energetikai szegénységi arányokat regisztrálták, jegyzi meg az intézmény, rámutatva, hogy a 27 tagállam összességében az EU lakosságának átlagosan 10,6%-a nem képes megfelelően fűteni otthonát.
2022-höz képest ez az arányszám 1,3 százalékponttal nőtt az energetikai válság és az infláció kontextusában.
Rámutatva, hogy az energetikai szegénység helyzete „országonként különbözik az EU-ban, amelyek intézkedéseket tesznek a családok védelme érdekében”, az Európai Bizottság kiemeli, hogy a tagállamok „cselekedhetnek annak érdekében, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést és hogy megvédjék a sebezhető fogyasztókat a túlzott költségektől, közvetlenül küzdve az energetikai szegénység ellen”.
Ezen kívül, folytatja a közösségi végrehajtó szerv, „az új energiapiaci jogszabályok jobban védik a sebezhető háztartásokat és azokat, akik energetikai szegénységben szenvednek, a kapcsolat megszüntetésétől”.
„Gázár válság esetén, az EU szintű sürgősségi intézkedések segíthetnek megvédeni a fogyasztókat a kiskereskedelmi árak felső határainak beavatkozásával” – jegyzi meg továbbá.
Az új energiapiaci jogszabályok keretében alkalmazott egyik kezdeményezés a Klímatársadalmi Alap létrehozása volt ebben az évben, amelynek célja, hogy legalább 86,7 milliárd euró bevételt mozgósítson az Európai Unió Közösségi Kibocsátási Engedélyek Rendszeréből a 2026-2032 közötti időszakra, beleértve a tagállamok 25%-os társfinanszírozását annak érdekében, hogy hozzájáruljanak egy társadalmilag igazságos átmenethez a klímasemlegitás felé.
Előre látható, hogy az alap finanszírozza a tagállamok által a klímatársadalmi terveikben elfogadott intézkedéseket és beruházásokat 2025 júniusáig, célzva ezzel hogy segítsenek kompenzálni az energiaárak várható növekedéséből fakadó számlák emelkedését a szén-dioxid árazásának bevezetése miatt a fűtés és szállítás terén.
Az Energiaunió helyzetéről szóló jelentés szerint az EU területén előállított villamosenergia-termelés fele az első félévben megújuló forrásokból származott.
Ami a gázt illeti, amikor az EU próbál függetlenedni az orosz ellátástól az Ukrajna orosz inváziója miatt, az orosz gáz részesedése az EU importjában 2021-ben 45%-ról 18%-ra csökkent 2024 júniusára.
Az EU térség is célokat tűzött ki a gáz iránti kereslet csökkentésére, amely lehetővé tette a fogyasztás csökkentését 138 milliárd köbméterrel 2022 augusztusa és 2024 májusa között.
Az EU 90%-os téli gáz tárolási célját augusztus 19-én elérte, sokkal korábban, mint a tervezett november 01-i határidő.