Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Brüsszel – Az Európai Bizottság kifizette az uniós helyreállítási alapjából Romániának szánt összeg második részletét, 2,76 milliárd eurót.
Az uniós testület tájékoztatása szerint Románia azért kaphatja meg a részben vissza nem térítendő támogatásokból, részben kedvezményes hitelből álló összeget, mert teljesített 49-et a második részlet kifizetésének feltételéül szabott mérföldkövek és célkitűzések közül. Ezek többek között a zöld átállásra, a digitalizálásra és a román gazdaság karbonmentesítésére, illetve a felhőalapú közszolgáltatások törvényének életbe lépésére terjednek ki.
Románia ugyanakkor ismertette a közpolitikák javítását, az idegenforgalom és a kultúra előmozdítását, az egészségügyi ágazat humánerőforrás-fejlesztését, az adóbeszedés javítását, a nyugdíjak fenntarthatóságát, az oktatási rendszer infrastruktúrájának korszerűsítését, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének és a korrupció elleni küzdelemnek a megerősítését célzó reformjait.
Románia 2022. december 16-án nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a 2,8 milliárd euró lehívásáról szóló második kifizetési kérelmét, arra alapozva, hogy 51-et teljesített a helyreállítási tervbe foglalt mérföldkövekből és célkitűzésekből. A testület 2023. június 27-én jóváhagyta a kérelmet, de nem maradéktalanul, mert megállapította, hogy az energetikai beruházásokhoz kapcsolódó két mérföldkő hiányosan teljesült.
Az EU helyreállítás alapja 29 milliárd euró vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel finanszírozza Románia helyreállítási tervét. (szeptember 29.)
2030-ig a romániai falvak fele „okossá” válhat
Bukarest – Románia falvainak fele válhat okossá 2030-ra; a digitalizáció üteme több tényezőtől is függ, például a helyi hatóságok bevonásának mértékétől, a finanszírozáshoz való hozzáféréstől és a technológia elfogadásának mértékétől, beleértve a szükséges digitális készségek fejlesztését is – állítják a Romániai Okostelepülések Szövetségének (ARSC) szakértői.
„Több száz projekt van folyamatban vidéken. Románia elkezdett felzárkózni ehhez az európai tendenciához, de még hosszú út áll előttünk, és számos tényezőtől függ, többek között a helyi hatóságok bevonásától, a finanszírozáshoz való hozzáféréstől, a technológia elfogadásának mértékétől a vidéki területeken, beleértve a minimálisan szükséges digitális készségek fejlesztését is mind a hatóságok alkalmazottai, mind a társadalom számára – akik végső soron az „intelligens közösségek” részesei. (…) A reális cél az ország településeinek 50 százaléka lehetne, tekintve, hogy jelenleg több mint 140 községben több mint 220 kezdeményezés létezik” – mondta Eduard Dumitraşcu, az ARSC elnöke.
A statisztikák szerint az okosprojektek egyre elterjedtebbek a vidéki területeken, és ehhez hozzájárult a digitális infrastruktúra fejlődése és a technológiához való fokozott hozzáférés: ugyanis tíz vidéki háztartásból már közel hétnek van internetkapcsolata.
Az okosfalu-projektek az iskolákat (távoktatási rendszereket, digitális könyvtárakat, mesterséges intelligencián alapuló alkalmazott oktatási programok); a helyi önkormányzatokat (online elérhető közszolgáltatások, online adófizetés, a lakossággal és vállalkozásokkal való kapcsolatok digitalizálása, az önkormányzati erőforrások adatelemzésen alapuló elosztása, nyilvános riasztórendszerek vészhelyzet esetén); az infrastruktúrát (energiahatékony, intelligens közvilágítás, szenzoralapú hulladékgyűjtés, integrált tömegközlekedés, alternatív közlekedés), illetve a mezőgazdaságot (drónos vagy szenzoros megfigyelőrendszerek, a mezőgazdasági és alternatívenergia-termelés integrálása ugyanazon a földterületen) célozzák meg.
A szakértők véleménye szerint az okostelepülésre való átálláshoz a következő technológiák járulnak hozzá: IoT-érzékelők (a forgalomtól a levegő minőségéig), energiagazdálkodási rendszerek (intelligens napelemek, intelligens hálózatok, 5G – a gyors és hatékony összeköttetés érdekében -, digitális jegyértékesítési platformok (mobilalkalmazások a tömegközlekedéshez), mesterséges intelligenciával rendelkező megfigyelő kamerák (a biztonság és a forgalomirányítás érdekében), telemedicina (alkalmazások és eszközök a távkonzultációhoz) és Big Data (adatközpontok a közszolgáltatások elemzéséhez és optimalizálásához).
Országos szinten 2016-tól napjainkig több mint ezer okosváros- illetve okosfalu-projektet és kezdeményezést fejlesztettek ki. ( szeptember 26.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.