go to the original language article
Brüsszel – Az spanyol kormány mezőgazdasági, halászati és élelmezési minisztere, Luis Planas, hétfőn arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a javaslatát az atlanti poutok 2024-es és 2025-ös kvótáinak csökkentésére vonatkozóan, egy olyan intézkedést, amely befolyásolhatja a Cádiz-öböl halászatát, és amelyet az spanyol kormány „drasztikusnak és indokolatlannak” tart Brüsszel „átmeneti” politikai helyzetében.
Az spanyol delegáció kérésére az EU halászati miniszterei hétfői ülésükön vitatták meg az uniós végrehajtó testületnek a halászható lehetőségek 2024-es és 2025-ös években történő frissítésére vonatkozó javaslatát bizonyos halállományokra vonatkozóan, figyelembe véve az utolsó tudományos véleményeket és különös figyelmet fordítva a javaslat központi elemére: az atlanti poutok fogási határára az Ibériai-félsziget atlanti vizeiben.
A Bizottság konkrétan azt javasolja, hogy különleges feltételt írjanak elő, amely értelmében a TAC zónájának a félsziget délnyugati atlanti vizein fekvő részén a fogások „nem haladhatják meg a 969 tonnát”, a Tengerkutató Nemzetközi Tanácsának (ICES) álláspontja alapján, amely ezen a területen lakóállományra vonatkozóan készült. Emellett azt javasolják, hogy ez a TAC és ez a különleges feltétel visszamenőlegesen alkalmazandó legyen 2024. július 1-jétől kezdődően.
„Nem láttam olyan politikailag értelmetlen javaslatot, mint amit most előttünk áll” – jelentette ki az spanyol mezőgazdasági, halászati és élelmezési miniszter a Halászati Tanácsban megtartott vita során kollégáival.
Planas bírálta az uniós végrehajtó testületet az atlanti poutok kvótáinak 54%-os csökkentésének javaslatáért, anélkül, hogy figyelembe vették volna ennek az intézkedésnek a társadalmi-gazdasági következményeit, ezért felszólította a javaslat felülvizsgálatára, amelyet Spanyolország a jelen körülmények között nem fogadhat el, vagy ellenkező esetben annak visszavonására.
Emellett bírálta az átmeneti politikai időszakot, amelyben ez a drasztikus csökkentés érkezik: „Nem tudom, ki vezeti ezt a javaslatot politikailag, a Von der Leyen I vagy a Von der Leyen II Bizottság?”
Belgium, Ciprus, Horvátország, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia és Portugália delegációi támogatták Spanyolország aggodalmát és kéréseit, és felszólították a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az ilyen típusú döntések társadalmi-gazdasági következményeit, mert ez „veszélyes precedenst” teremthet.
A portugál delegáció, melynek partvidéke szintén érintett a brüsszeli javaslat által, felszólította „ilyen szigorú intézkedések elkerülésére”, és kifejezte „feltétlen támogatását” Planas számára „érvényes tudományos vélemények hiányában”, ezért egy végleges döntést a szeptember végére tervezett ICES tudományos találkozó után védelmeznek.
Azok az országok, amelyek támogatták Spanyolország kéréseit, hangsúlyozták a Bizottság számára, hogy tiszteletben kell tartania a közös halászati politika három pillérét: a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat az ilyen típusú intézkedések bevezetésekor.
Az egyik legvilágosabb ebben a tekintetben a holland halászati államtitkár, Jean Rummenie volt, aki elmondta, hogy jól érti Spanyolország „aggodalmát” és „meghökkentését”, mivel úgy véli, hogy „a halászatok megszakítása az utolsó eszköz kell, hogy legyen”, ugyanakkor felszólította a Bizottságot, hogy „legyen képes helyesbítésre”.
Saját részéről a Bizottság mezőgazdasági biztosa, Janusz Wojciechowski, aki helyettesítette kollégáját a Halászati ügyekért felelős Virginijus Sinkevicius-öt, védelmezte a Bizottság álláspontját, és felszólította a Tanácsot, hogy „ne legyen kettős mérce” a tengerek érintettsége alapján, miközben a tanács magyar elnöksége arra szólított fel, hogy találják meg a „felelősségteljes megoldást”. (szeptember 23.)