Brüsszel – Spanyolország hétfőn azt kérte, hogy duplázzák meg az EU többéves költségvetését a 2028-2034 közötti időszakra az EU éves GDP-jének 2%-ára a jelenlegi 1%-ról, amit „elégtelennek” tartanak, annak érdekében, hogy növeljék a védelmi kiadásokat, figyelembe véve a Huszonhetek számára jelentett kihívást, hogy fenntartsák az Ukrajnának nyújtott segítséget a Kreml agressziós háborújával szemben és a Trump visszatéréséből adódó bizonytalanság miatt a Fehér Házba.
A kormány így előremenetelt a Többéves Pénzügyi Keretrendszer (MFP) felülvizsgálatának naptárának elindításával kapcsolatban, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várhatóan ezen a szerdán fog nyilvánosságra hozni azzal a céllal, hogy nyáron törvényjavaslatot terjesszenek elő.
A tervükben, amelyhez a Europa Press hozzáfért, Spanyolország kiemeli, hogy az új MFP-nek „támogatnia kellene az európai újraiparosítást és innovációt, a hármas ökológiai, digitális és szociális átmenetet, valamint a közlekedési és energia infrastruktúrák és összekapcsolások kiépítését, miközben válaszol a növekvő biztonsági és védelmi igényekre, és biztosítja a társadalmi-gazdasági konvergenciát”.
Annak érdekében, hogy a közösségi költségvetés „nagyobb és merészebb” legyen, a spanyol delegáció azt javasolja, hogy a jelenlegi költségvetést duplázzák meg az EU éves GDP-jének 2%-ára, és a költségvetés 50%-át a zöld átmenetre fordítsák a jelenlegi 30% helyett.
Spanyolország támogatja az EU új saját forrásainak létrehozását is, amelyek „nem csökkentenék a tagállamok jelenlegi bevételeit, hanem növelnék az EU pénzügyi kapacitását és autonómiáját, anélkül, hogy bonyolítani a rendszert”.
Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy „ezek az új saját források lehetővé tennék az EU költségvetésének növelését, miközben megőrzik és előmozdítják az EU nagyobb finanszírozási kapacitását”, ezért az emissziókereskedelmi rendszer bevételeit dekarbonizációs célokra kellene tartalékolni az Innovációs Alapon belül.
Emellett azzal a legfőbb elvvel, hogy „a közös kihívások közös európai megoldásokat követelnek”, egy közös hitelen alapuló mechanizmus létrehozását javasolja, amelyet közös kölcsönökkel finanszíroznának a stratégiai beruházások támogatása és az európai közjavak finanszírozása érdekében, „a költségvetési konszolidációs nyomások ellenére”.
Ebben az értelemben hangsúlyozza, hogy „a biztonsági és védelmi szektorba történő befektetések, akár közös kiadott adósság révén is, döntőek lesznek Európa biztonságának és ipari technológiai vezetésének garantálása szempontjából”. (Február 10.)