go to the original language article
„`html
Az orosz beavatkozás a romániai, moldovai és georgiai választásokba megmutatta, hogy az EU vesztésre áll az internetes dezinformáció elleni küzdelemben – véli Alice Stollmeyer, a Defend Democracy agytröszt munkatársa. A tartalom moderálása nem elég; szélesebb körű intézkedésekre van szükség, mint például szigorúbb szankciók a hibrid támadásokért – értékelte a szakértő az PAP-nak adott interjújában.
Bár az Európai Unió új mechanizmusokat fogadott el az internetes dezinformáció elleni küzdelem érdekében, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló szabályokat (DSA) és a dezinformációval kapcsolatos magatartási kódexet, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az új Bizottság egyik prioritása az Európai Demokrácia Pajzs lesz, vagyis a demokrácia külső befolyások elleni védelmének stratégiája, a legutóbbi, választásokkal kapcsolatos események Romániában, valamint Moldovában és Georgiában megmutatták, hogy az Unió egyelőre vesztésre áll az internetes dezinformáció elleni küzdelemben.
Romániában a TikTok kommunikációs platformot azzal vádolták, hogy az elnökválasztási kampány során a radikális jobboldali, oroszbarát jelöltet, Calin Georgescut támogatta. Az ilyen gyakorlatok miatt a korábban ismeretlen politikus hirtelen népszerűségre tett szert, és megnyerte a választások első fordulóját, de eredményüket végül érvénytelenítették. Korábban ősszel Oroszország sikertelen kísérletet tett a moldovai elnökválasztásba való beavatkozásra, többek között az akkori (és újraválasztott) elnök, Maia Sandu rágalmazásával és az EU-val és a Nyugattal kapcsolatos álhírek terjesztésével internetes kampányokat vezetett. Moszkva hatékonyan beavatkozott a grúziai októberi parlamenti választások menetébe is, melyet az oroszbarát Grúziai Álom párt nyert meg.
Stollmeyer, a brüsszeli Defend Democracy agytröszt vezetője szerint az EU szeret dicsekedni a dezinformáció elleni küzdelemben elért eredményeivel, de valójában nem képes mérhető adatokat bemutatni hatékonyságuk bizonyítására. „Tegyük fel magunknak a kérdést: csökkent-e a hálón terjedő hazugságok és dezinformációk száma az utóbbi hónapokban? És a hamis fiókok és manipulációs kampányok száma?” – kérdezte az elemző a PAP interjújában.
Szerinte addig, amíg az EU nem kezdi el a dezinformáció okainak, nem pedig megnyilvánulásainak kezelését, addig nem lesz hatékony. „Szélesebb körű intézkedésekre van szükség. A dezinformáció csak egy a Kreml által használt hadieszközök közül. Moldovában és Georgiában nemcsak dezinformációt használtak. Ez egy teljes hibrid támadásspektrum volt” – jegyezte meg Stollmeyer.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy a von der Leyen által előterjesztett Európai Demokrácia Pajzs csak a dezinformáció elleni küzdelemre korlátozódjon. „Még ha kiterjesztjük is e stratégiát külföldi hatásokra és beavatkozásokra, ahogyan azt az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) akarja, még mindig célt tévesztünk. Több mint egy évtizedes intézményi bújócskát követően, amely a tényellenőrzésre és a már közölt tartalmak blokkolására összpontosított, tudnunk kellene, hogy ez nem elég. A DSA és a digitális adatvédelmi szabályok hatékonyabb és gyorsabb végrehajtása jó kezdet, de szükségünk van egy digitális integritási törvényre is, amely visszafogja a polarizáló algoritmusokat és a közösségi platformok olyan tervezését, amely a felhasználókat függőséggel vonzza” – érvelt az elemző.
Stollmeyer szerint az EU-nak sürgősen európai digitális infrastruktúrát kell létrehoznia, amely a közjót helyezi előtérbe, átfogó védekezési politikát kell elfogadnia a hibrid fenyegetésekkel szemben, és össze kell kapcsolnia az Európai Demokrácia Pajzsot egy új uniós készültségi stratégiával. „Ez lehetővé teszi az Uniónak, hogy minden eszközt bevetjen a demokrácia fenyegetéseivel szembeni küzdelemben” – értékelte.
Stollmeyer figyelmeztetett, hogy gyorsan kell cselekedni, mert a dezinformációs támadások csak fokozódni fognak, és új technológiákat, például AI-t, chatbotokat vagy virtuális valóságot használnak majd ki. „A probléma súlyosbodni fog, mert ellenfeleinknek, azaz az antidemokratikus erőknek egyre könnyebb a technológiát fegyverként használniuk. A védelmi miniszterek és hírszerző szolgálatok is figyelmeztetnek az Európa-szerte egyre növekvő szabotázs kísérletekre, és úgy vélik, hogy Oroszország néhány éven belül eszkalálhatja imperialista háborúját egy vagy több NATO-ország ellen. Ha demokratikus jövőnk a készültségünktől és ellenállóképességünktől függ, már ma el kell kezdenünk a munkát” – szólított fel. (2024.12.28.)
„`