Ha Dániának női jelöltet adnak az új EU-biztos posztjára, nagyobb esélyük lesz egy fontos pozíció megszerzésére.
Két megfigyelő szerint ugyanis a tagállamok nagyrészt figyelmen kívül hagyták a felhívást, hogy egy férfi és egy női jelöltet is állítsanak.
Ez nyomást gyakorolt az újonnan megválasztott bizottsági elnökre, Ursula von der Leyenre. És ezért talán hajlandó lesz fontosabb pozíciókat adni azoknak a bizonytalan országoknak, amelyek női jelölteket állítanak. Ezt mondja Lykke Friis, az Európa Think Tank igazgatója.
„Nagyon érdekli őt a női jelöltek fogadása. Azok az országok, amelyek még nem jelezték, kiket szeretnének, erőteljes helyzetben vannak egy fontos portfólió megszerzésére”, mondja.
Az elmúlt 20 évben a dán EU-biztosok három különböző pártból származó nők voltak: Mariann Fischer Boel (V) 2004-től, Connie Hedegaard (K) 2009-től és legutóbb Margrethe Vestager (R) 2014-től.
Ez az első alkalom tíz év alatt, hogy Dániának új biztosot kell kineveznie, és a folyamatokkal kapcsolatban kevés információ áll rendelkezésre. Az EU-szinten és a dán kormányban zajlik a folyamat.
Mette Frederiksen (S) miniszterelnök, Troels Lund Poulsen (V) védelmi miniszter és Lars Løkke Rasmussen (M) külügyminiszter ezen napokban találkoznak, és várhatóan megvitatják Dánia jelöltjét.
Még nem tudni, mikor jelentenek valamit, de nem ezen a héten várható.
A folyamat kisebb átrendeződést okozhat, és várhatóan kinevezik az Európa-ügyi minisztert Dánia 2025 őszi EU-elnökségéhez közeledve.
Rebecca Adler-Nissen, a Koppenhágai Egyetem professzora szerint is Dániának egy nővel erősebb helyzetben lenne.
A személynek rendelkeznia k kell megfelelő képesítésekkel, de az országok túlnyomórészt női jelölteket javasoltak, szól az érvelés.
„Rengeteg szempontot kell figyelembe venni. Földrajzi, politikai és nemi egyensúlyi szempontok, így őrülten nehéz kirakni ezt a kirakós játékot.
Minél erősebb és tapasztaltabb profilú jelöltet küld Dánia, annál jobb portfóliót lehet remélni”, írja egy hozzászólásban.
Eddig 17 ország jelentette be egy vagy több jelöltjét, és Lykke Friis szerint hat nő van közöttük.
„Von der Leyen nyomás alatt van, mert felszólította a tagállamokat, hogy állítsanak egy férfit és egy nőt, de az országok nagyrészt figyelmen kívül hagyták ezt.
Azok az országok, amelyek nőt állítanak, erősebben állnak egy fontos poszt megszerzésére. Lehet, hogy tematikailag vagy hierarchikus szempontból magasabb szinten, egy koordináló poszton, mint amit Margrethe Vestager még tart”, mondja Lykke Friis.
Von der Leyen első bizottságában 2019-ben 12 nő és 15 férfi volt.
A tagállamoknak küldött levél szerint Von der Leyen augusztus közepétől tárgyalni fog a jelöltekkel, és a jelöltek határideje augusztus 30.
A jelölteket az EU-Parlamentnek is jóvá kell hagynia, amely 2019-ben három jelöltet is elutasított, ezért Franciaországnak, Romániának és Magyarországnak új jelölteket kellett javasolniuk.
A jelöltek meghallgatásai, ahol őket kihallgatják, szeptemberben és októberben lesznek. Az új bizottság várhatóan november előtt lép hivatalba.