go to the original language article
Második egymást követő évben a migrációs áramlások rekord szintet értek el, de nincsenek az ellenőrzésen kívül, az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint.
Ezenkívül a munkaerőként szolgáló bevándorlók igénye sincs megfelelően integrálva a munkaerőpiacra.
2023-ban az OECD 38 országa 6,5 millió új „állandó” bevándorlót regisztrált (köztük tartózkodási engedéllyel rendelkezőket és európai állampolgárokat), ami 10%-os növekedést jelent 2022-höz képest, egy évhez képest, amely már rekord migrációs áramlásokat jegyzett fel.
Az Egyesült Államok, ahol Donald Trump, aki a közelmúltbeli elnökválasztásokon nyert, tömeges kiutasításokat ígértett, továbbra is a vezető célország marad 1,2 millió új legális, állandó lakossal, a legmagasabb szint 2006 óta.
Ezenkívül az OECD országainek körülbelül egyharmada rekord szintű migrációt tapasztalt, különösen az Egyesült Királyság (747 000), de Kanada (472 000), Franciaország (298 000), Japán (155 000) és Svájc (144 500) is.
Ezzel szemben a migrációs áramlások aránya csökkent a régió egy másik harmadában, különösen Dániában, Észtországban, Izraelben, Olaszországban, Litvániában és Új-Zélandon.
A növekedés nagy részét a családi migráció (+16%) okozta, amely az összes újonnan belépők 43%-át képviseli, de a humanitárius okok miatti migráció (+20%) is növekszik, jegyzi meg az OECD.
A munkavállalási célú migrációs arányok stabilak maradtak. Azonban a bevándorlók munkaerőpiaci integrációja továbbra is példátlan szinteket ér el.
A post-pandémiai növekedési trend a bevándorló foglalkoztatásában folytatódott 2023-ban, az OECD összesítetten történelmi magas foglalkoztatási szinteket rögzítve, ami 71,8%. A legmagasabb foglalkoztatási arány Új-Zélandon van (82,3%), míg Franciaországban eléri a 62,4%-ot.
Ugyanakkor az ezekben a populációkban lévő munkanélküliségi arányok alacsonyak (7,3%).
„Ma egy kicsit valószínűbb (a bevándorlók számára), hogy hosszú távú munkanélküliek lesznek, mint az országban született munkanélküliek,” jegyzi meg a nemzetközi szervezet.
Tíz ország, köztük Kanada (75,8%), az Egyesült Királyság (76,3%) és az Egyesült Államok (73,3%), valamint az EU 27 országa, rögzítette „a valaha feljegyzett legmagasabb bevándorló foglalkoztatási arányokat”.
„A fogadó országok munkaerő-kereslete az elmúlt két év egyik fő hajtóereje volt a migrációnak,” magyarázza az OECD foglalkoztatási és munkaügyi igazgatója Stefano Scarpetta.
„Számos OECD országban, ahol széles körű munkaerőhiány és közelgő demográfiai változások vannak, a növekvő bevándorló munkavállalók száma hozzájárult a fenntartható gazdasági növekedéshez,” folytatja.
A vállalkozók közötti bevándorlók aránya jelentősen nőtt az elmúlt 15 évben az OECD országokban. 2022-ben az önfoglalkoztatottak 17%-a átlagosan bevándorló volt, összehasonlítva a 2006-ban mért 11%-kal, jegyzi meg a jelentés.
„A nyilvános párbeszéd a migrációnak a munkaerőpiacra gyakorolt hatásáról általában a munkahelyi verseny körül forog a bevándorlók és a környéken született munkavállalók között. Azonban a bevándorlók nem csak versenyképes munkavállalók, hanem munkáltatók is,” foglalja össze a jelentés.
Mivel tudatában van annak, hogy ezek a „jelentős áramlások széles körű aggodalmat keltettek” és különösen „intenzív befogadó infrastruktúra iránti keresletet jelentettek”, az OECD úgy ítéli meg, hogy a migráció kezelése „egyre finomabb egyensúlyt igényel”.
Azon kívül, hogy szigorítják a menekültügyi törvényeket, néhány ország elkezdett korlátozásokat bevezetni más jogszerű migrációs utakra is, hogy csökkentsék a lakáspiaci és közszolgáltatásokra gyakorolt nyomást.
MÁR.MI