Skopje – Észak-Macedónia újra lépést tehet, ha elkezdi a reformprogram végrehajtását. Az EU 2030-as programja aktív, és az ország EU-tagsági perspektívája valós, megvalósítható és kivitelezhető – mondta a Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak korábbi főtárgyalója, Vladimir Drobnyak a mai „A reformok közös felelőssége: Konszenzus építése Észak-Macedónia EU-csatlakozásáról” című vitán, amelyet a Skopje-i Parlamentben tartottak.
– A nemzetközi rend változik, és a bizonytalanság szintje jelentősen megnőtt. Valaki azt mondhatja, hogy a globális intézmények jelenleg gyengülnek, és a multilaterális rendszerek szétesnek, és nem tudjuk, hogyan fog kinézni a jövő. Azonban az EU ezen a stratégiai úton marad, és ez a stratégiai pillanat sokkal erősebb és relevánsabb, mint valaha, hogy erőt és védelmet kínáljon egyaránt. És ez az, ami Észak-Macedónia számára a legfontosabb dolog és a legfontosabb pont. Figyelembe véve, hogy ezt a bizonytalanságot éljük, mindenkinek meg kell értenie, hogy a nemzeti érdek a legjobban akkor szolgálja a célt, amikor az európai megoldások működnek, és Észak-Macedónia gravitációs középpontja nem Skopje, hanem Brüsszel és Washington – mondta Drobnyak.
Szerinte az EU bővítése egy nagyon összetett környezetben zajlik, amelyet befolyásol az ukrajnai háború, de az új amerikai politika is. Ezen belül a bővítési helyzetet három kulcsfontosságú fogalommal jellemezte – perspektíva, űr, de kondicionalitás és a 2030-as szám.
Drobnyak úgy értékelte, hogy az állampolgároknak tudniuk kell, hogy az ország EU-tagsági perspektívája valós, megvalósítható és kivitelezhető, ami az EU dokumentumaiból következik. Az űr vagy a szakadék pedig a tagállamok közötti elégtelen szociális-gazdasági konvergenciára vonatkozik, amelynek gyors áthidalásához a Növekedési Terv és a jóváhagyott reformprogram – új eszközök, amelyek kifejezetten és konkrétan arra készültek, hogy csökkentsék ezt a szakadékot – segítséget kell nyújtania.
A kondicionalitás szót hozzáfűzve, az a többszörös feltételekre vonatkozik, amelyeket az országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy EU-tag legyen. Rámutatott, hogy az ország nem az egyetlen, amely problémákkal szembesült európai útján, és felhívta a figyelmet Horvátország tapasztalataira az EU-csatlakozási tárgyalások során – együttműködés a Hágai Törvényszékkel, a tengeri határprobléma Olaszországgal és a határ menti kérdések teljes csomagja Szlovéniával.
A 2030-as szám, mondta Drobnyak, azt mutatja, hogy az EU készen áll a bővítésre, vagyis hogy jelentős bővítés várható 2030-ig, de hogy az Uniónak belső reformokkal és a 2028-2034 közötti többéves pénzügyi kerettel is foglalkoznia kell. Észak-Macedónia számára hangsúlyozta, hogy a csatlakozási tárgyalások formális megkezdésének hiányában a Reformprogram a legfontosabb eszköz, amely rendelkezésre áll, és amelyet felhasználhat. (2025. április 22.)