Bukarest – A kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős minisztérium közvitára bocsátotta a mesterséges intelligenciára vonatkozó 2024-2027-es országos stratégia (SN-IA) frissített változatát az elfogadásáról szóló kormányhatározat tervezetével és a jogszabályjavaslat indoklásával együtt.
A minisztérium közleménye szerint az SN-IA kidolgozása során figyelembe vették a nemzetközi szervezeteknek a következőkkel kapcsolatos ajánlásait: beruházás a mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztésébe; a mesterséges intelligencia digitális ökoszisztémájának megteremtése; a mesterséges intelligenciát támogató politikai környezet biztosítása; a humán kapacitás bővítése; a megbízható mesterséges intelligencia kifejlesztése érdekében folytatott nemzetközi együttműködés biztosítása.
„Az SN-IA az uniós szinten javasolt konkrét intézkedéseken alapul, de a jelenlegi helyzethez és a romániai kontextushoz igazítottuk, mind a mesterséges intelligencia, mind a fontosabb kapcsolódó területeken: kutatás és fejlesztés, innováció, gazdasági versenyképesség, oktatás, illetve a közigazgatás és a társadalom digitalizálása” – olvasható a minisztérium közleményében.
Bogdan Ivan miniszter hangsúlyozta, hogy a stratégia kidolgozásakor gondoskodtak a romániaiak jogainak védelméről is ezen a téren.
„Gondoskodtunk arról, hogy a romániaiak digitális jogai ne sérüljenek. A stratégia kidolgozásához széles körű nyilvános konzultációt hirdettünk 2023 szeptemberében. A Romániai Mesterséges Intelligencia Bizottság és más szervezetek javaslatait alaposan megfontoltuk és beépítettük. A mesterséges intelligencia a globális digitális gazdaság jövője, és Románia részese lesz ennek a jövőnek, kihasználva az ország rendkívüli potenciálját az IT és a feltörekvő technológiák terén” – idézte Bogdan Ivant a közlemény.
A közvitára bocsátott dokumentumok a https://www.mcid.gov.ro/transparenta-decizionala-2/ webcímen érthetők el.
A tervezetekre vonatkozó észrevételeket és javaslatokat február 10-ig lehet elküldeni a consultare@mcid.gov.ro e-mail-címre vagy a minisztérium postacímére (Mendeleev utca 21-25. szám, 010362 Bukarest). (február 1.)
Az uniós tagállamok megállapodtak a mesterséges intelligenciáról szóló első törvénycsomagról
Brüsszel – Az uniós országok intenzív tárgyalások után úttörő jelentőségű törvénycsomagot hagytak jóvá a mesterséges intelligencia szabályozására. „Ez a „AI-törvény” mérföldkőnek számít, mert a világon elsőként rögzíti a mesterséges intelligencia használatának azokat a szabályait, amelyek biztonságosabbá teszik a bolygót és őrködnek az emberi jogok tiszteletben tartásán” – közölte az EU Tanácsának belga elnöksége.
A kérdéssel foglalkozó Thierry Breton európai biztos üdvözölte a „történelmi jelentőségű, úttörő szabályozást”.
A tagállamoknak a COREPER (a kormányok állandó képviselői) február 2-i ülésén elért megállapodását megelőzte egy tavaly múlt év végi megállapodás a főbb uniós intézmények, a Bizottság, az EU Tanács és a Parlament vezetői között.
Az Európai Bizottság 2021 áprilisában mutatta be az „AI-törvény” első tervezetét. Új dimenziót adott azonban a kezdeményezésnek az amerikai OpenAI cég által kifejlesztett ChatGPT 2022 végi megjelenése, amelyik néhány másodperc alatt képes szövegeket vagy fordításokat készíteni.
A ChatGPT, akárcsak a hang- vagy képalkotásra képes rendszerek, megmutatták a nyilvánosságnak a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségeket, de a benne rejlő veszélyeket is, mint például az első pillantásra hitelesnek tűnő hamisított fényképek terjesztése a közösségi médiában.
Franciaország és Németország ragaszkodott ahhoz, hogy az európai jog védje a mesterséges intelligenciára szakosodott start-upokat, hogy „európai nagyhatalmak” is megjelenhessenek ezen a területen.
Az uniós törvénycsomag szabályozza az új tartalmak – például képek, zene vagy szöveg – létrehozására vagy előállítására alkalmas úgynevezett generatív mesterséges intelligenciákat, hogy biztosítsák az algoritmusok létrehozásához használt adatok hitelességét és az európai szerzői jog betartását. Emellett a törvénycsomag szerint a fejlesztőknek világosan jelezniük kell, hogy az AI által előállított hangok, képek és szövegek mesterségesek.
A „magas kockázatúnak” minősített – azaz a kritikus infrastruktúra, az oktatás, az emberi erőforrások, a közrend stb. területén működő – rendszerekre is számos kötelezettség vonatkozik majd, mint például a gép emberi ellenőrzése, műszaki dokumentáció kidolgozása vagy kockázatkezelési rendszer működtetése. (február 2.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.