Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Az emelkedő energiaárak, a lakosság és a gazdaság megóvásáért hozott törvénymódosítások, valamint az ágazati szövetségek reakciói az elmúlt napokban fontos témák voltak Romániában.
A szenátus módosítja az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 119-es sürgősségi rendeletet
Bukarest – A szenátus módosította az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve az ársapkával védett fogyasztók körét, de a 2023. augusztus 31-ig hatályos jogszabályt a képviselőház vitatja meg döntő házként.
A felsőházban több lehetőséget is megvitattak, többek között értékjegyek vagy más kedvezmények biztosítását a három vagy több gyermeket nevelő családok számára, és a legegyszerűbb alkalmazhatóság volt a fő szempont. Emellett az uniós szinten elfogadott javaslatokat és intézkedéseket is át kell ültetni az új jogszabályba.
A rendelethez benyújtott módosító indítványok egyike szerint a termelőknek a villamosenergia 70 százalékát kétoldalú szerződéseken keresztül kell értékesíteniük; eltörlik a megawattóránkénti 1300 lejes elszámolási küszöbértéket az úgynevezett végső menedékes szolgáltatók (FUI) számára, az új ügyfelek kivételével; a legalább 100 ezer ügyféllel rendelkező és 2021-ben legalább 500 gigawattóra energiát forgalmazó szolgáltatóknak az ügyfelek fogyasztásának 70 százalékát lefedő, legalább három évre szóló határozott idejű szerződéseket kell kötniük.
A gázszolgáltatók által kiszámlázott végső ár a háztartási fogyasztók esetében legfeljebb 0,31 lej kilowattóránként, a nem háztartási fogyasztók esetében pedig legfeljebb 0,37 lej kilowattóránként.
A szenátusban elfogadott módosítások szerint legtöbb 1 lejt fizetnek kilowattóránként az átlagos havi áramfogyasztásuk 85 százalékáig a kis és közepes vállalkozások, a közüzemi szolgáltatók (beleértve a bukaresti metróvállalatot), az élelmiszeripari vállalkozások, a tudományos és technológiai parkok, a sportberuházásokat irányító vagy kezelő közvállalatok, az ipari parkok működtetői, a gyógyszergyártók és -forgalmazók, a hűtőláncot használó gyógyszertárak, illetve a Romániában hivatalosan elismert egyházak templomai. (szeptember 17.)
Az energiaügyi minisztérium támogatja, hogy az energiatermelők hosszú távú kétoldalú szerződéseket kössenek
Bukarest – Az energiaügyi minisztérium támogatja, hogy a termelők hosszú távú kétoldalú szerződéseket kössenek közvetlenül az ipari fogyasztókkal vagy a végfelhasználókkal – mondta Virgil Popescu miniszter. Közlése szerint jelenleg a 2023-as évre senki nem értékesít energiát, mivel a 119-es sürgősségi rendelet szerint a termelőknek november 1-jéig kell jóváhagyniuk a középtávú, négy-ötéves értékesítési stratégiájukat. (október 3.)
Az ágazati szövetségek a törvénymódosítások negatív hatásaira figyelmeztetnek
Bukarest – Az energia- és gázszámlák késni fognak, és a háztartásoknak két-három hónap fogyasztását kell majd egy összegben kifizetniük – állítják az energiaágazati szövetségek, rámutatva arra, hogy az energiaszolgáltatóknak nincs idejük a szenátusban elfogadott módosításokhoz igazítani a számlázási szoftvereket.
„Szükség van a valóban rászoruló számos fogyasztót támogató intézkedésekre. (…) De nem világos, hogy ezeket az intézkedéseket hogyan fogják végrehajtani. A szolgáltatóknak időre van szükségük az új rendelkezések előkészítéséhez, de mindenekelőtt a rendelkezésükre kell bocsátani az adatokat, amelyek lehetővé teszik számukra az új előírások alkalmazását, mint például az ársapka által védett három vagy több gyermekes családok listáját” – magyarázták közleményükben a szövetségek.
Szerintük jelenleg a történelmi rekordokat döntögetik az energiaárak, és az új törvénynek való megfelelés érdekében a szolgáltatóknak éppen a rekordárak idején kell energiát vásárolniuk. Úgy vélekednek, hogy a szenátusban már elfogadott jogszabály a hatóságok voltaképp 3 évre „befagyasztják” a jelenlegi hatalmas árakat, mert a sürgősségi rendelet szerint az állami hatóságok csak a megawattóránkénti 1.300 lejes átlagárat ismerik el.
Az ágazati szövetségek bírálják azt az előírást is, miszerint a termelőknek a villamosenergia 70 százalékát kétoldalú szerződéseken keresztül kell értékesíteniük: ”Mivel a jogszabály nem részletezi, a törvény szerint az összes termelő – nagy és kicsi, sőt még a termelő-fogyasztók is – köteles a megtermelt energia 70 százalékát eladni a szolgáltatóknak, az elosztóknak, a Transelectricának és a nagyfogyasztóknak” – olvasható a közleményükben. (október 3.)
Nő az infláció; a jegybank új irányadó kamatokat jelent be
Bukarest – A korábbi 5,5 százalékról 6,25 százalékra emelte a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa az alapkamatot. Az új kamatérték október 6-ától hatályos. Emellett a jegybank a korábbi 6,50 százalékról 7,25 százalékra emelte a lombard hitel kamatát, és 4,50 százalékról 5,25 százalékra a letéti rátát.
”Az infláció látható módon begyűrűzött az élelmiszerárakba az üzemanyagárak, az energiaárak és az ellátási láncok akadozása miatt. A rövid távú inflációs kilátások tovább romlanak. Három fő negatív tényező van: a zöldség, a gyümölcs, és tojás aszály miatti drágulása, az energiaárak növekedése (…), illetve az élelmiszerárak emelkedése (…) Az egyetlen pozitívum, hogy csökkent az üzemanyagok, a nyersolaj ára” – jelentette ki a BNR egyik képviselője, hogy Románia a 7. helyen áll Európában az inflációs ráta tekintetében a 13 százalékos pénzromlással, és a következő inflációs jelentés november 8-ra várható. (október 5.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.