Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Az Európai Parlament arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák Románia és Bulgária haladéktalan csatlakozását a schengeni térséghez
Strasbourg – Az európai parlamenti képviselők többsége támogatta szavazatával Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe; a legtöbb elutasító szavazat az Identitás és Demokrácia (ID), valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció részéről érkezett.
Az 547 szavazattal 49 ellenében, 43 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők szorgalmazzák, hogy az EU Tanácsa tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy 2022 végéig határozatot fogadjon el Románia és Bulgária felvételéről a szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe. Ez mindkét tagállam számára biztosítaná a személyellenőrzés megszüntetését a belső határokon 2023 első felében.
Az állásfoglalás ellen leadott 49 szavazatból a legtöbbet (31) az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagjai adták le, nyolcat a független képviselők, hatot az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport tagjai, egyet-egyet pedig az Európai Néppárt (EPP), a Renew, a Zöldek és a Baloldal képviselőcsoportjai.
A legtöbben szintén az ID frakció részéről tartózkodtak, 21-en. A Renew frakcióban öt, az ECR és a Baloldal frakcióban három-három, a Zöldek képviselőcsoportjában pedig egy tartózkodás volt.
Siegfried Mureşan EP-képviselő (néppárti frakció) szerint a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló állásfoglalás szavazásán jelen lévő holland képviselők közül 15-en igennel szavaztak, mindössze négyen voksoltak ellene, hatan pedig tartózkodtak.
”Ez egy üzenet a Rutte-kormánynak: a polgárok által közvetlenül megválasztott holland európai parlamenti képviselők többsége azt akarja, hogy Románia a schengeni térség része legyen” – mondta Mureşan. (október 18.)
Az igazságügyi törvények elfogadásával teljesültek az MCV-ben rögzített célkitűzések
Bukarest – A szenátus október 17-én dontő házként elfogadta a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény tervezetét. Románia arra számít, hogy az igazságügyi törvények elfogadása nyomán az Európai Bizottság megszünteti a román igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmust (MCV), ami kulcsfeltétele a schengeni övezethez való csatlakozásnak.
Nicolae Ciucă miniszterelnök azt mondta, az igazságügyi törvények elfogadásával sikerült teljesíteni még egy mérföldkövet az országos helyreállítási tervből (PNRR). „Ez egy olyan lépés, amellyel a romániai igazságszolgáltatás felzárkózik az európai igazságszolgáltatás értékeihez és elveihez, ugyanakkor megerősíti a függetlenségét” – jelentette ki a kormányfő. (október 19.)
Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szintén hangsúlyozta, hogy az igazságügyi törvények elfogadásával teljesülnek az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus célkitűzései, és hogy az új jogszabályok „az európai normákkal tökéletesen összhangban lévő” jogi keretet biztosítanak.
„Megkockáztatom azt állítani, hogy ez a törvényi keret felülmúlja az európai térség több hasonló jogszabályát. De semmiképpen sem alacsonyabb rendű ezeknél, és ezért úgy gondolom, nem tévedek, ha azt mondom, hogy e három törvény elfogadásával megvalósulnak az MCV célkitűzései” – fogalmazott Predoiu.
A tárcavezető hozzátette, az igazságügyi törvényeket módosító tervezetek kidolgozásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság korábbi véleményezéseiben megfogalmazott elveket is. „A Velencei Bizottság nem utasításokat, hanem ajánlásokat ad ki. Ezeket saját elképzeléseinkhez, az ország érdekeihez igazítva kell elemezni, illetve beépíteni a törvénytervezetekbe” – nyomatékosította a miniszter. (október 17.)
Románia 11 éve schengeni tagjelölt állam; Hollandia azt állítja, hogy „elviekben” nem ellenzi a csatlakozását
Románia 2007. január 1-jén, az Európai Unióhoz való csatlakozásával egy időben írta alá a schengeni térséghez való csatlakozásról szóló megállapodást, és 2011 óta teljesíti a tagság valamennyi feltételét, amit az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is megerősített.
2017. október 25-én az Európai Parlament úgy döntött, hogy közös nyilvántartást vezet be az EU területére történő be- és kilépésekről Schengen, Románia és Bulgária számára.
Az évek során több ország, köztük Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország, Finnország és Belgium is azt kérte, hogy Bulgária és Románia schengeni csatlakozását a két állam uniós csatlakozásakor elindított Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében elért eredményektől tegyék függővé. Az MCV olyan problémák megoldásában hivatott segíteni, mint a korrupció, az igazságügyi reform vagy a szervezett bűnözés, amelyek azonban technikailag nem állnak kapcsolatban a schengeni kritériumokkal.
Jelenleg Hollandia az egyetlen állam, amely nem biztosította támogatásáról Romániát. Az országba látogató Mark Rutte miniszterelnök október 12-én kijelentette, hogy Hollandia „elviekben” nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását.
„Románia az elmúlt években számos lépést tett a helyes irányba, és Hollandia álláspontja szerint akkor csatlakozhat a schengeni övezethez, ha minden feltétel teljesül. Van egy monitoring mechanizmusunk, van egy együttműködési és ellenőrzési mechanizmusunk is. Meg kell néznünk, hogy milyen lépések következnek ebben az eljárásban, és aztán tárgyalhatunk, de Hollandia elviekben nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását” – részletezte. A holland kormányfő szerint Románia schengeni csatlakozásának átlátható módon kell megtörténnie. „Ezért is emlegettem az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust. Elegendő pozitív lépésre és egy jobb struktúrájú jogállamiságra van szükség. Nagyon sok lépés történt. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében meg kell vizsgálni a korrupció és a szervezett bűnözés leküzdésére tett lépéseket” – fejtette ki Rutte.
Hangsúlyozta, hogy ez az eljárás nem fog „a szükségesnél tovább” tartani. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg azt ellenőrzi, hogyan integrálódott Románia a schengeni információs rendszerbe. Hozzátette, hogy szerinte az értékelés lehetne kiterjedtebb. „Még nem tudjuk, mikor érkeznek meg az eredmények. (…) Csak ezek ismeretében tudunk választ adni, tehát nem tudok határidőt mondani” – nyomatékosította a holland kormányfő.
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.