Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek a legkisebb előrehaladást érték el nemzeti helyreállítási tervük (PNRR) végrehajtásában, ugyanis 2025 júniusáig a célok és mérföldkövek 27 százalékát teljesítette; ez alacsonyabb arány az Európai Unió 32 százalékos átlagánál – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) júniusi pénzügyi stabilitási jelentéséből.
Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek a legkisebb előrehaladást érték el nemzeti helyreállítási tervük (PNRR) végrehajtásában, ugyanis 2025 júniusáig a célok és mérföldkövek 27 százalékát teljesítette; ez alacsonyabb arány az Európai Unió 32 százalékos átlagánál – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) júniusi pénzügyi stabilitási jelentéséből.
Románia számára összesen mintegy 28,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel áll rendelkezésre az EU helyreállítási alapjából, helyreállítási tervének lassú végrehajtása, az abba foglalt célok és mérföldkövek teljesítésének késése azonban a kifizetési kérelmek benyújtásának elhalasztásához vezetett, ami miatt késik az uniós forrásokhoz való hozzáférés és ezáltal a tervezett beruházások kivitelezése is.
2021-től 2025 júniusáig Románia 10,72 milliárd eurót hívott le a helyreállítási alapból, ebből 4,32 milliárd euró kedvezményes hitel, 6,4 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás. Ez a rendelkezésére álló teljes összeg valamivel több mint egyharmadát teszi ki.
„Románia egyike azoknak az országoknak, amelyek a legkisebb előrehaladást érték el nemzeti helyreállítási tervük végrehajtásában, ugyanis 2025 júniusáig a célok és mérföldkövek 27 százalékát teljesítette. Ez alacsonyabb arány az Európai Unió 32 százalékos átlagánál. Figyelembe véve az elmúlt négyévi gyenge teljesítményt, valamint a mérföldkövek és célkitűzések teljesítésének végső határidejét, kevéssé valószínű, hogy a lemaradás behozható a fennmaradó idő alatt” – figyelmeztetett a BNR.
A jegybank felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a forgatókönyv jelentős európai források elvesztésével és olyan fontos reformok és beruházások elmaradásával járna, amelyek segítenék Románia átállását a fenntartható növekedési modellre.
„Ezeknek a reformoknak a hatása – a zöld és digitális átállás felgyorsításától az infrastruktúra modernizálásán és a gazdaság átszervezésén át a versenyképesség növeléséig – jelentősen hozzájárulna a fiskális konszolidáció kontraktív hatásainak enyhítéséhez vagy adott esetben akár teljes mértékű kompenzálásához” – áll a jelentésben.
Romániának intézkedéseket kell hoznia költségvetési hiánya csökkentése érdekében az ECOFIN júliusi üléséig, ellenkező esetben fennáll a kockázata annak, hogy olyan eljárások indulnak az ország ellen, amelyek az uniós források visszatartásához vezethetnek.
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.