Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Bogdan Ivan román energiaügyi miniszter tárgyalásokat folytatott a héten az Európai Bizottsággal, hogy halasztást kérjen Románia számára a szénbányák és széntüzelésű erőművek további működtetését illetően, figyelembe véve, hogy a korábbi vállalás értelmében 2025 végén be kellene zárnia ezeket. A halasztás az energiaárak emelkedésének megakadályozása, valamint a gáztüzelésű erőművekkel való felváltásukat célzó projektek megvalósítása érdekében szükséges.
A TikTokon szeptember 17-én közzétett videófelvételen Ivan hangsúlyozta, hogy bár Románia megkapta az európai pénzeket, a gáztüzelésű erőművek tervei, amelyeknek a széntüzelésű erőművek helyébe kellett volna lépniük, még mindig csak papíron léteznek”, a szénbányák bezárása pedig jelentősen emelné a villamos energia árát, amely már így is majdnem a legnagyobb Európában. Emellett több ezer ember maradna munkahely nélkül az Olténiai Energetikai Komplexumban és a Zsil völgyében.
A miniszter reményét fejezte ki, hogy előterjesztett érvei alapján az Európai Bizottság megérti és elfogadja a határidő kitolását, és azt, hogy a széntüzelésű erőművek továbbra is működhessenek Románia energiaellátási rendszerében.
„Elsődleges prioritásként kezelem ezt a kérdést mandátumom jelenlegi szakaszában” – szögezte le a miniszter.
A dekarbonizációs célok teljesítése érdekében Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. január 1-jéig bezárja a széntüzelésű erőműveit. Ivan azonban több ízben is figyelmeztetett arra, hogy az Olténiai Energetikai Komplexum és a Zsil-völgy széntüzelésű erőműveinek bezárása Románia energiaellátását jelentősen veszélyeztetné, és legalább 30 százalékos energiaár-emelkedéshez vezetne. Javaslata szerint legalább 2030-ig ki kellene tolni a bányák és a széntüzelésű erőművek bezárásának határidejét, és ezalatt az idő alatt meg kell építeni az új gáztüzelésű erőműveket, amelyek átvennék az energiatermelést.
A romániai szénbányák és széntüzelésű erőművek bezárása az uniós dekarbonizációs célkitűzések keretében vállalt kötelezettségek része, amelyek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a tisztább, fenntarthatóbb energiaforrásokra való átállás. Ezek az intézkedések szorosan kapcsolódnak az Európai Unió éghajlatváltozási célkitűzéseihez, amelyek között van a klímasemlegesség elérése 2050-ig, valamint a széndioxid-kibocsátás legalább 55 százalékkal való csökkentése 2030-ig az 1990-es szinthez képest. (2025. szeptember 17.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.