Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Az emberek látják a különbséget a Dnyeszter bal és jobb partja között a szolgáltatások minőségét, a jövedelmeket, az Európai Unió által kínált lehetőségeket, a fiatalok szabad mozgását tekintve – mondta a politikus, akinek a pártja megnyerte a szeptember 28-i parlamenti választásokat a Moldovai Köztársaságban. „Kissé meglepő volt számunkra, hogy a Dnyeszter bal partján élő szavazók csaknem 40 százaléka Európa-párti, de ez jó jel” – mondta Grosu.
Ugyanakkor a transznisztriai régióban előállított termékek több mint 80 százalékát az uniós piacra exportálják. „Az ott élők szeretnek kereskedelmet folytatni az Európai Unióval, mert ez egy fenntartható, biztonságos piac, amely tiszteletben tartja kötelezettségvállalásait, kiszámítható és vásárlóerővel rendelkezik” – mondta Grosu az AGERPRES hírügynökségnek adott interjúban.
A moldovai politikus úgy vélekedett, okkal feltételezhető, hogy Moldova európai integrációja megoldást hozhat a transznisztriai problémára, arra a befagyott konfliktusra, amely az 1990-es évek elejétől fennáll.
A Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria) a Dnyeszter folyó bal partján fekvő szeparatista régió, amely az 1990-es évek elején, a chişinăui hatóságokkal folytatott fegyveres konfliktus után kiáltotta ki a függetlenségét. Bár nemzetközi szinten nem ismerték el az önállóságát (Oroszország sem), a Dnyeszter Menti Köztársaság de facto különálló területként működik, saját intézményekkel, fegyveres erővel és mély orosz befolyással. A moldovai hatóságok nem gyakorolnak hatékony ellenőrzést a régió felett. Ebben az összefüggésben Moldova európai uniós csatlakozása kapcsán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy folytatódhat vagy befejeződhet-e a folyamat Transznisztria újraintegrációja nélkül.
„E tekintetben két forgatókönyv jöhet szóba. Egy lépésben csatlakozunk, a Moldovai Köztársaság teljes területével, vagy két lépésben, előbb a Moldovai Köztársaság alkotmányos hatóságai által ellenőrzött területekkel, majd egy későbbi szakaszban, a második lépésben, a Dnyeszter bal partján fekvő területekkel. (…) Mindez több tényezőtől, illetve attól is függ, hogy milyen gyorsan haladunk előre az EU-csatlakozási folyamatban. Az egyik tényezőt a reformok jelentik, mert az emberek végső soron a kényelem, a szolgáltatások hozzáférhetősége és a Dnyeszter egyik vagy másik partján kínálkozó kilátások alapján ítélnek” – magyarázta a PAS elnöke.
Arra a kérdésre, hogy megbeszélte-e az európai tisztviselőkkel Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetőségét Transznisztria nélkül, Igor Grosu így válaszolt: „Természetesen megbeszéltük. Van erre precedens az Európai Unióban. Ciprusról beszélünk.”
Moldova és Ukrajna közös EU-csatlakozásának kilátásait illetően a PAS elnöke elmondta, hogy mindkét ország megérdemli az EU-tagságot, megérdemli a közös rajt lehetőségét, hogy egyszerre kezdhesse meg a tárgyalásokat, majd mindegyik a saját tempójában folytathassa a hat témakörről szóló tárgyalásokat.
Hangsúlyozta azt is, hogy a parlamenti választásokon a polgárok egyértelműen az európai irányvonal mellett tették le a voksukat „országon belül és azon kívül is”. „Most határozott politikai döntésre van szükség, és remélem, hamarosan meglesz a határozat a tárgyalások megkezdéséről” – mondta Grosu. (2025. október 10.)
A kiadvány tartalmáért az Agerpres felel.