go to the original language article
Több elutasított menedékkérő hazaküldése, különösen Szíriából és Afganisztánból, úton lehet.
Ezt állítja Magnus Brunner, az EU belügyi és migrációs biztosa.
A bejelentés az EU-tagállamok igazságügyi és belügyminisztereinek keddi találkozójához kapcsolódik.
– Sok önkéntes visszatérés van, különösen Törökországból Szíriába. Amikor kényszerhazaküldésekről beszélünk, különös figyelmet fordítunk a bűnözőkre, akik biztonsági fenyegetést jelentenek.
– Ausztriában működik, és a bűnözőket visszaküldik Szíriába, mondja Magnus Brunner.
Még túl korai tömeges visszaküldéseket végezni a szíriaiak esetében, de ez a jövőben megtörténhet, mondja Magnus Brunner.
– A helyzet Szíriában nem elég stabil a tömeges visszaküldésekhez, de folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejlődést.
– Támogatjuk a szíriai kormányt, hogy stabilizálni tudja a helyzetet az országban. Így a visszaküldések a jövőben lehetségesek lesznek, mondja Magnus Brunner.
Ami az afgánokat illeti, jelek vannak arra, hogy az EU-tagállamok talán több embert küldenek vissza.
Németország megállapodást dolgoz ki a Tálibbannal, amely lehetővé teszi a rendszeresebb visszaküldéseket repülőgépen.
Ezt a megállapodást Németország más EU-országok számára is megnyitja, hogy segítséget kapjanak az elutasított menedékkérők visszaküldéséhez.
Ezt az EU Bizottsága is támogatja, állítja Magnus Brunner.
– Ez teljesen összhangban van a Team Europe szellemével, mondja Magnus Brunner, utalva az EU globális cselekvéshez való hozzáállására, ahol az EU-tagállamok segítik egymást és összegyűjtik az erőforrásokat.
Rasmus Stoklund (S), a bevándorlásért és integrációért felelős miniszter is potenciált lát a német bejelentésben.
– Hihetetlenül pozitív, hogy Németország együttműködésre hív fel ezen a területen, mondja Rasmus Stoklund.
Az EU Bizottsága szerint csak a elutasított menedékkérők 25 százaléka kerül ma ki az EU-ból.
Egy olyan helyzet, amelyet Brunner „elfogadhatatlannak” nevez, mert a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek bizonytalanságot okoznak és terhet jelentenek az EU-tagállamok közszolgáltatásaira.
A migrációval szembeni növekvő ellenállást kedden hangsúlyozták, amikor számos EU-ország nemet mondott a menedékkérők fogadására az EU szolidaritási mechanizmusának részeként.
Ezért az EU Bizottságának kedden el kellett halasztania egy központi jelentést a migrációról.
A migrációról és menedékjogról szóló paktum értelmében, amely tavaly lépett életbe, az EU Bizottságának legkésőbb október 15-ig közzé kell tennie egy jelentést, amely azonosítja azokat az országokat, amelyek nagy számú migránst fogadnak.
A jelentésnek arra is rá kell mutatnia, hogy mely EU-országok kötelesek szolidaritást vállalni.
Ez történhet úgy, hogy migránsokat fogadnak be, vagy pénzt adnak olyan országoknak, mint Görögország és Olaszország, ahová sok migráns érkezik.
Az EU-tagállamok belügyminisztereinek azonban az utolsó szó joga van abban, hogy hány migránst kell fogadnia minden országnak, vagy mekkora legyen a kompenzáció.
Miután a bevándorlásellenes pártok előretörtek számos EU-országban, azonban nem nagy az étvágy a menedékkérők fogadására.
Magnus Brunner azonban enyhíti a jelentés elhalasztását.
– Még mindig a konzultációs fázisban vagyunk, mondja Brunner.
Ő inkább arra összpontosít, hogy „rengeteg együttműködés van az EU-tagállamok között, és hajlandóság a migrációs rendszer megváltoztatására”.
A változások iránti vágy azonban különösen arra vonatkozik, hogy hogyan lehet több embert hazaküldeni, ahelyett, hogy a migránsoknak nyújtanának több segítséget, érti meg az EU-biztos.