go to the original language article
Luxemburg (dpa) – A hírhedt orosz árnyflotta, amely a nemzetközi olajszankciók megkerülésére jött létre az ukrán háború miatt, egyre nagyobb aggodalmat kelt az EU-ban. Egy belső elemzés szerint a flotta méretét már 600 és 1.400 tanker közé becsülik.
«Ezek a hajók nemcsak az orosz háborús gazdasághoz járulnak hozzá, hanem jelentős veszélyt is jelentenek a környezetre és a hajózási biztonságra» – figyelmeztetnek az EU külügyi megbízottjának Kaja Kallasnak a dokumentumában, amely hétfőn alapjául szolgált a luxemburgi külügyminiszteri találkozón folytatott megbeszéléseknek.
Balesetek esetén olajkatasztrófák és egyéb tengeri szennyezések következhetnek be – pusztító következményekkel a part menti területekre, ökoszisztémákra és a halászatra. Mivel sok hajónak homályos a tulajdonviszonya, és a szakértők szerint nem vagy csak elégtelenül biztosítottak, baleset esetén valószínűleg a part menti államok adófizetőinek kellene állniuk a károk eltakarítását.
Hajók mint platformok drónos támadásokhoz
Továbbá a német sajtóügynökséghez eljutott szöveg figyelmeztet arra, hogy az árnyflotta hajói platformként szolgálhatnak drónok indításához zavaró vagy kémkedő támadásokhoz. Ezt a gyanút is felvetették a Dániában tapasztalt rejtélyes drónészlelések után, amelyek különösen Koppenhágában jelentős korlátozásokat okoztak a légi közlekedésben. «Moszkva árnyflottája finanszírozza Oroszország háborúját, és egyben hibrid támadások kiindulópontjaként is szolgál» – figyelmeztetett Kallas hétfőn a külügyminiszteri találkozón.
A problémák kezelésére az árnyflottával kapcsolatban Kallas most azt javasolja, hogy ne csak szigorúbban lépjenek fel a részt vevő hajók és hajózási társaságok ellen, hanem még intenzívebben működjenek együtt a part menti országokkal és azokkal az államokkal, amelyek zászlaja alatt a hajók be vannak jegyezve. Ezeknek az államoknak ideális esetben beleegyezésüket kell adniuk ahhoz, hogy az EU-s országok haditengerészetei ellenőrizhessék a hajókat.
A külügyminiszteri találkozóra készült munkadokumentum szerint három EU-s tengeri misszió már 2025 júniusa óta megbízást kapott az árnyflotta megfigyelésére és információk beszerzésére. Ehhez tartozik többek között az «Aspides» művelet, amely elsősorban arra hivatott, hogy megvédje a Vörös-tengeri kereskedelmi hajókat a jemeni Huthi-milícia támadásaitól.
A jövőben több mint 560 hajónak kell szerepelnie a szankciós listán
A hírhedt árnyflottával Moszkva évek óta próbálja megkerülni a nyugati támogatók által bevezetett orosz olajra vonatkozó árplafont. Ehhez általában elavult hajókat és különböző módszereket használnak az olajszállítmányok származásának eltitkolására. Néha a műholdas automatikus hajóazonosító rendszer (AIS) transzponderét kikapcsolják vagy manipulálják, máskor olajat töltenek át tankerek között nyílt tengeren.
Ahhoz, hogy az EU külügyi megbízottja megvalósíthassa terveit, szüksége van az EU tagállamainak beleegyezésére. Ugyanez vonatkozik a további szankciókra is. A dokumentum szerint tervezik, hogy a kikötői tilalmak és büntetőintézkedések alá eső hajók számát a 19. EU-orosz szankciós csomag keretében a jelenlegi 444-ről 562-re emelik.
Az EU külügyminiszteri találkozóján Kallas elmondta, hogy reméli, hogy ezen a héten az EU tagállamainak állam- és kormányfői találkozóján megállapodás születhet a 19. szankciós csomagról. Folyamatosan új utakat kell keresni a árnyflotta elleni harcban, mivel Oroszország találékony a szankciók megkerülésében. A téma új hatásköröket is magában foglal, hogy a hajók fedélzetére léphessenek. Az unió egész területéről származó bevált gyakorlatok összevonása érdekében most külön koordinátort nevezett ki – mondta Kallas. (2023. október 20.)