Brüssel (dpa) – Az EU-országok a jövőben egységes minimális normákkal akarják felvenni a harcot a korrupció ellen. Először rögzítenék így az EU-országok törvényeiben egységesen és ágazatközi módon, hogy mi minősül korrupciónak, és hogyan kell azt büntetni – közölte az EU-tagállamok Tanácsa az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások után. A szabályoknak a magángazdaságban és a közszférában egyaránt alkalmazást kell találniuk. A megállapodást még formálisan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a Tanácsban.
Büntetendő korrupciónak kell számítania az egész EU-ban például a vesztegetés a köz- és a magánszférában, a sikkasztás, valamint az igazságszolgáltatás akadályozása. A közfeladatot ellátó tisztségekben tanúsított magatartásra is egységes normákat kell a jövőben megállapítani.
Meghatározták a büntetések minimumát is
Ezenfelül az új szabályok rögzítik, hogy a nemzeti államoknak miként kell büntetniük a korrupcióval összefüggő bűncselekményeket. A közlés szerint a tetteseket a bűncselekmény jellegétől függően legalább háromtól legalább öt évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. Emellett egységesen meg kell határozni azt is, mely esetekben veszíthetik el tisztségüket azok a hivatalviselők, akik korrupcióban bűnösnek bizonyulnak.
A vállalatokra kiszabható pénzbírságok mértékének korrupciós ügyekben a világméretű teljes árbevételüktől kell függenie – áll a közlésben. A bűncselekmények megelőzése érdekében minden EU-országnak korrupcióellenes központot kell létrehoznia. A tagállamoknak ezenkívül fel kell mérniük, hogy mely foglalkozások és ágazatok érintettek különösen a korrupció által.
Európai parlamenti képviselő dicséri a megállapodást, de elszalasztott lehetőséget is lát
A Zöldek politikusa és európai parlamenti képviselő Daniel Freund elmondta, az új szabályokkal az EU megakadályozza, hogy egyes tagállamok egyszerűen büntetlenné tegyenek bizonyos cselekményeket. «Pontosan ez történt például Olaszországban és Magyarországon» – fejtette ki a politikus. Ugyanakkor egy lehetőség is elszalasztásra került, mivel a tagállamok nem voltak hajlandók arra, hogy a jövőben nyilvánosságra hozzák a korrupciós esetek számát saját országukban – tette hozzá Freund. (december 2.)
go to the original language article
