de flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by dpa.

Brüssel (dpa) – Az EU-országok a jövőben egységes minimális normákkal akarják felvenni a harcot a korrupció ellen. Először rögzítenék így az EU-országok törvényeiben egységesen és ágazatközi módon, hogy mi minősül korrupciónak, és hogyan kell azt büntetni – közölte az EU-tagállamok Tanácsa az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások után. A szabályoknak a magángazdaságban és a közszférában egyaránt alkalmazást kell találniuk. A megállapodást még formálisan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a Tanácsban.

Büntetendő korrupciónak kell számítania az egész EU-ban például a vesztegetés a köz- és a magánszférában, a sikkasztás, valamint az igazságszolgáltatás akadályozása. A közfeladatot ellátó tisztségekben tanúsított magatartásra is egységes normákat kell a jövőben megállapítani.

Meghatározták a büntetések minimumát is 

Ezenfelül az új szabályok rögzítik, hogy a nemzeti államoknak miként kell büntetniük a korrupcióval összefüggő bűncselekményeket. A közlés szerint a tetteseket a bűncselekmény jellegétől függően legalább háromtól legalább öt évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti. Emellett egységesen meg kell határozni azt is, mely esetekben veszíthetik el tisztségüket azok a hivatalviselők, akik korrupcióban bűnösnek bizonyulnak. 

A vállalatokra kiszabható pénzbírságok mértékének korrupciós ügyekben a világméretű teljes árbevételüktől kell függenie – áll a közlésben. A bűncselekmények megelőzése érdekében minden EU-országnak korrupcióellenes központot kell létrehoznia. A tagállamoknak ezenkívül fel kell mérniük, hogy mely foglalkozások és ágazatok érintettek különösen a korrupció által. 

Európai parlamenti képviselő dicséri a megállapodást, de elszalasztott lehetőséget is lát 

A Zöldek politikusa és európai parlamenti képviselő Daniel Freund elmondta, az új szabályokkal az EU megakadályozza, hogy egyes tagállamok egyszerűen büntetlenné tegyenek bizonyos cselekményeket. «Pontosan ez történt például Olaszországban és Magyarországon» – fejtette ki a politikus. Ugyanakkor egy lehetőség is elszalasztásra került, mivel a tagállamok nem voltak hajlandók arra, hogy a jövőben nyilvánosságra hozzák a korrupciós esetek számát saját országukban – tette hozzá Freund. (december 2.)