Bruxelles (ANSA) – Az Európai Unió két utat tesz az asztalra Kijev finanszírozására. Az első az orosz vagyonok felhasználását jelenti. Az Európában befagyasztott pénzt olyan eurokötvények kibocsátására használnák, amelyekkel Ukrajnát finanszíroznák. Ez a mechanizmus, amelyet ma már „Riparazione-kölcsönként” ismernek, a konfliktus végén visszafizetésre kerülne, ha Oroszországtól megérkeznének a „háborús jóvátételek”.
A második út látszólag egyszerűbb: egyszerűen hiteleket adni Ukrajnának az EU többéves költségvetésének terhére. A paradoxon az, hogy a bonyolultabb mechanizmus a valóságban a bölcsek köve: valóban „bebiztosítandó” megingathatatlan garanciákkal, de nem ír elő új adósságot, és minősített többséggel is elfogadható, így megkerülve Belgium és Magyarország előrelátható vétóit.
Ezzel szemben a Pénzügyi Keret mozgásteréből finanszírozott hitelek, a Covid idején alkalmazott Sure-kölcsön mintájára, viszont egyhangúságot igényelnek. Létezik egy harmadik felvetés is, amely szerint a Bce lenne a „végső hitelező”, de ezt már a kezdetektől elvetették, mert sértené a Szerződést, amely megtiltja a központi banknak, hogy közvetlenül államokat vagy az Unió költségvetési műveleteit finanszírozza.
Rátérve a számokra: Bruxelles ma azt mondja, hogy az ukrán szükségletek kétharmadát kívánja fedezni, amelyet a Nemzetközi Valutaalap 135 milliárdra becsül 2026–2027-re, és kész 90 milliárdot adni Ukrajnának alapvető szolgáltatásokra és katonai képességekre. A Riparazione-kölcsön mechanizmusának azonban akár 210 milliárdig terjedő potenciális értéke van.
Leválasztva az Era-hiteleket, a már az olasz G7-elnökség alatt „felsorakoztatott” 45 milliárdot, 165 milliárdra csökken az összeg. Ez az egyik újdonsága a javaslatnak, mivel nemcsak az Euroclear belga értékpapír-letétkezelő központban őrzött orosz aktívák készpénzegyenlegeinek felhasználásával számolnak, hanem további 25 milliárddal is, amely az európai kereskedelmi bankoknál van, és amelyet az EU szankciói (december 3.) miatt befagyasztott orosz eszközök tesznek ki.
go to the original language article
