go to the original language article
Jana Poczobut, a Fehéroroszországban bebörtönzött újságíró, Andrzej Poczobut lánya, édesapja nevében vette át kedden az Európai Parlamentben Strasbourgban a Szaharov-díjat a gondolat szabadságáért 2025-ben. A bebörtönzött grúz újságírónő, Mzii Amaglobeli nevében pedig egy másik újságírónő, Irma Dimitradze vette át a díjat.
Poczobutot a díjra az Európai Néppárt frakciója jelölte, amelyhez a Platforma Obywatelska és a Polskie Stronnictwo Ludowe tartozik, valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója, amelynek tagja a Prawo i Sprawiedliwość. A győzteseket októberben az Európai Parlament Elnökök Értekezlete választotta ki, amelynek tagja az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola, valamint a politikai csoportok vezetői.
– Nagy megtiszteltetés ma itt állni és átvenni ezt a díjat édesapám nevében. Közel öt éve a családom a csend és a bizonytalanság árnyékában él, a nélkül az ember nélkül, akit szeretünk. Ma szeretném kifejezni mély hálámat az Európai Parlamentnek azért, hogy emlékezik rá – és hogy emlékezik minden olyan családra, amely ugyanazokkal a megválaszolatlan kérdésekkel él – mondta az Európai Parlamentben Jana Poczobut.
Dimitradze felolvasta Mzii Amaglobeli európai parlamenti képviselőknek szánt beszédét. – (Ezt a díjat) kollégáim, újságíró társaim nevében fogadom el, akik ma Grúziában a sajtó megmentéséért küzdenek. Fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy hallhassák a grúz állampolgárok ellenállásának hangját, és hogy az igazságot ne lehessen elhallgattatni – hangsúlyozta.
Amaglobeli levelében a grúz hatóságokra is kitért. – Ez a rezsim könyörtelen (…). Lerombolja a szabad újságírást, felszámolja az ellenzéki politikai pártokat és bebörtönzi vezetőiket, hatékonyan szétveri a nem kormányzati szervezeteket, és az ott dolgozókat külföldi ügynököknek nevezi (…). Nem tudta azonban elhallgattatni a tiltakozásokat – írta.
Andrzej Poczobut, újságíró és a fehéroroszországi lengyel kisebbség aktivistája 2021 márciusában került letartóztatásba, majd 2023. február 8-án „az állam érdekeit sértő tevékenységért” ítélték el (többek között azért, mert agressziónak nevezte a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1939-es Lengyelország elleni támadását, valamint a 2020-as tiltakozásokat dokumentáló anyagokért) nyolc év szigorított rezsimű büntetőtelepre.
Lengyelország követeli a fehérorosz hatóságoktól Poczobut és más politikai foglyok szabadon bocsátását.
Mzia Amaglobeli grúz újságírónő, a független Batumelebi és Netgazeti hírportálok vezetője. 2025 januárjában tartóztatták le a grúziai kormányellenes tiltakozásokban való részvételért. Augusztusban két év börtönre ítélték.
Őt tartják Grúzia első politikai foglyának az ország függetlenné válása óta. A szólásszabadság védelmezőjeként Amaglobeli a grúziai prodemokratikus tiltakozó mozgalom jelképévé vált, amely a 2024 októberi parlamenti választások után a kormányzó, oroszbarát Grúz Álom párt uralmával szemben lép fel; az ellenzék szerint a választásokat elcsalták.
A Andrieja Sacharowa-ról elnevezett díj, amelyet 1988-ban alapítottak, az Európai Unió legmagasabb emberi jogi kitüntetése. Olyan személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a szólásszabadság, az emberi jogok és a demokrácia védelmében. A korábbi díjazottak között van többek között a dél-afrikai volt elnök, aki elérte az apartheid eltörlését, Nelson Mandela, a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet, az oroszországi, Kreml-ellenes ellenzék vezetője, Alekszej Nawalny, valamint a kínai ujgur kisebbség jogaiért küzdő aktivista, Ilham Tohti.
Az Európai Parlament képviselői már több olyan állásfoglalást is elfogadtak, amelyben elítélik a fehéroroszországi elnyomást. Ezekben követelik a politikai foglyok szabadon bocsátását (számukat több mint 1000-re becsülik), elítélik Aleksandra Łukaszenki elnök részvételét Oroszország Ukrajna elleni háborújában, valamint a szankciók szigorítására és a fehérorosz demokratikus erők, a független média és az emberi jogi aktivisták támogatására szólítanak fel.
Ami Grúziát illeti, amely 2023 óta az Európai Unióhoz való csatlakozásra pályázó ország, az európai parlamenti képviselők állásfoglalásaikban határozottan elítélték az országban tapasztalható demokratikus visszalépést és a represszív jogszabályokat (mint például a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt), a szólás- és sajtószabadság elleni támadásokat, valamint a békés tiltakozások elnyomását. Felszólítottak továbbá a 2024 októberében tartott választások megismétlésére, amelyeken a kormányzó Grúz Álom párt hirdetett győzelmet. (2025.12.16.)