cs flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by CTK.

Prága – Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal történő bővítéséről szóló tárgyalások a cseh miniszterelnök, Andreje Babiše (ANO) szerint feleslegesen sokáig tartanak. Ezt Brüsszelbe indulása előtt mondta az újságíróknak, ahol ma este részt vesz az EU és a nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján. Szerinte jobb lenne, ha ezek az országok először a schengeni övezethez csatlakoznának.

Az unióhoz való csatlakozásra Albánia, Bosna és Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia törekszik. „Én mindig is azt az álláspontot képviseltem, hogy ezeket az országokat először a schengeni térségbe kell felvenni. Ez biztonsági kérdés, hogy Európát a külső határon védjük, és csak azután tárgyaljunk az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – mondta Babiš. Szerinte a csatlakozási tárgyalások „iszonyúan sokáig tartanak”. „Néha az az érzésem, hogy ez alatt a négy év alatt semmi sem változott” – véli Babiš, aki múlt héten négy év után tért vissza a miniszterelnöki tisztségbe.

A Nyugat-Balkán uniós integrációjának folyamata azután vett nagyobb lendületet, hogy 2022-ben megkezdődött az orosz invázió Ukrajna ellen. Az uniós tisztségviselők ezt elsősorban azzal indokolják, hogy ez a régió, amely hajlamos az instabilitásra, stratégiai jelentőséggel bír az EU számára. A hat nyugat-balkáni ország közül a legelőrehaladottabb fázisban Montenegró van, amely már a jövő évben szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, és 2028-ban belépni az unióba.

Babišt csütörtökön az első Európai Uniós csúcstalálkozó várja a kormányfővé történt kinevezése óta. A csütörtöki, huszonhetekből álló csúcs fő témájának Ukrajna finanszírozásáról szóló tárgyalást tartja. Babiš szerint az Európai Uniónak Ukrajna számára a múltbelihez hasonlóan, vagyis a pénzpiacokon felvett hitellel kellene biztosítania a forrásokat. A másik lehetőség, amelyet az európai vezetők mérlegelni fognak, a befagyasztott orosz vagyonokkal fedezett reparációs hitel. Ezt azonban Babiš inkább a háború befejezése utáni jóvátételre használná fel. „Egyértelmű, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie, egyértelmű, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és meg kell fizetnie a károkat” – mondta a mai brüsszeli indulás előtt. (december 17.)