go to the original language article
Brüsszel – Még mindig nincs semmilyen megállapodás vagy elégedettség az EU új közös agrárpolitikájával kapcsolatban. Ezt mondta szerda este Brüsszelben az SZK mezőgazdasági minisztere, Richard Takáč (Smer-SD), miután találkozott az uniós országok mezőgazdasági minisztereivel és három euróbiztossal. A viták az európai mezőgazdaság jövőjére és az élelmiszer-biztonságra összpontosultak, tájékoztat a TASR tudósítója.
Richard Takáč elmondta, hogy a szerdai találkozót a jövőbeli közös agrárpolitikáról és a harmadik országokkal kötendő megállapodásokról szóló politikai nézetek cseréjeként értékeli. Pontosította, hogy az Európai Bizottságban (EB) gyorsan összehívott találkozóra az európai gazdák Mercosur-országokkal kötendő kereskedelmi megállapodása miatti tiltakozásai okán került sor, és az agrárminiszterek lehetőséget kaptak arra, hogy kifejtsék véleményüket a közös agrárpolitika finanszírozásáról a jövőbeli többéves pénzügyi keretben.
„Még nincs semmilyen megállapodás vagy elégedettség az új közös agrárpolitikával kapcsolatban. A harmadik országokkal kötendő megállapodások esetében is vannak kérdések, ezért az euróbizottságtól továbbra is lépéseket és megoldásokat követelünk” – magyarázta.
Hozzátette, hogy nem csak a Mercosurról volt szó, mivel Szlovákia számára nagyobb problémát jelent az Ukrajnával kötött megállapodás és az egyes árucikkekre megállapított nagyon magas kvóták.
Az EB elnöke, Ursula von der Leyenová a szerdai találkozó előtt azt javasolta, hogy a tagállamok hamarabb meríthessenek bizonyos mezőgazdasági alapokból az Unió jövőbeli hosszú távú költségvetéséből (2028–2034), mégpedig 45 milliárd euró összegben. Takáč állítja, hogy a leveléből a miniszterek „semmi újat nem tudtak meg”, és a mezőgazdasági ágazatnak semmi pluszt nem kínálnak.
„Az elnök asszony csak arról beszél, hogy hamarabb lehívhatjuk azokat a pénzeket, amelyek számunkra vannak meghatározva. Át tudjuk őket csoportosítani máshová. De nem beszél arról, hogy több pénzt kapunk, hogy rugalmasak lehetünk. Nem beszél arról, hogy a közös agrárpolitika önálló lesz, arról, hogy lesz első és második pillér. Ez egy ilyen gyors ködösítés, inkább olyan, mintha úgy tennénk, mintha valamit csinálnánk, de valójában semmit sem csinálunk” – mondta.
Szavai szerint azonban a találkozónak volt értelme, mert minden miniszter kifejtette álláspontját és „vörös vonalait” az országa számára. Emlékeztetett, hogy a miniszterek többnyire arról beszélnek, hogy a közös agrárpolitikának önállónak, kétpilléresnek kell lennie.
Szlovákiának három vörös vonala van: a kétpilléres rendszer, a KAP jobb finanszírozása és az élelmiszeripar visszakerülése a közös agrárpolitikába
Hangsúlyozta, hogy Szlovákia számára három alapvető témáról van szó. Elsősorban a közvetlen kifizetések plafonjáról, mert az SZK nem szenvedhet amiatt, hogy történelmileg a legtöbb nagy farmmal rendelkezik. Ezután a pénzügyi források allokációjának kérdése következik, mert az EU-tagság 20 éve után az SZK a közvetlen kifizetések szintjén a régi tagállamokhoz képest 82%-on áll, és megszűnik a külső konvergencia. Az infláció figyelembevételével ez Takáč szerint azt jelenti, hogy Szlovákiának 20%-kal kevesebb forrása lesz az agrárszektor számára, amit a szlovák kormány érzékenyen fogad, amikor az EU ezermilliárd euróval többet akar költeni fegyverkezésre.
„Ma is több miniszter szájából elhangzott, hogy versenyképesnek és élelmiszer-önellátónak kell lennünk, ami csak akkor lehetséges, ha elegendő pénzünk lesz a mezőgazdasági ágazat számára, és ha kevesebb lesz a bürokrácia” – üzente.
A harmadik dolog, amely az SZK szempontjából fontos, hogy az agrárpolitika finanszírozásából kizárták az élelmiszeripari és borászati ágazatot, amelyeket az iparhoz soroltak át. Szlovákia számára nagyon lényeges, hogy az élelmiszeripar a közös agrárpolitikába legyen besorolva.
A kereskedelmi megállapodásokra utalva Takáč felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákia azt követeli, hogy létezzenek védelmi mechanizmusok az EU-országok gazdái számára. Szlovákia Ukrajna esetében egy külön alap létrehozását sürgeti, amely kártalanítaná az agrárszektort abban az esetben, ha az ukrajnai árucikkek miatt kára keletkezik.
„Mindannyian kértük, sokszor elhangzott ott, hogy be kell tartani azokat a standardokat, amelyek az EU-ban érvényesek a permetezések, műtrágyák, különböző készítmények határértékei szempontjából, amelyek az Unióban tiltottak. Azokat a standardokat, amelyeket az európai gazdáknak és élelmiszeripari szereplőknek be kell tartaniuk, a harmadik országok esetleges importőreinek is be kell tartaniuk. Nem akarunk két-, három-, négyéves halasztásokat. Azt követeljük, hogy ezek a dolgok azonnal érvénybe lépjenek, amikor ezek a megállapodások hatályba lépnek” – magyarázta Takáč. (január 7.)