go to the original language article
Figyelmeztetést fogalmazott meg Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miszerint az Európa és az Egyesült Államok közötti esetleges feszültségeszkaláció Grönland miatt „csak az ellenfeleinket bátorítaná”, amikor ma felszólalt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az Európai Unió „egyetért amerikai barátaival” az északi-sarki biztonság fontosságát illetően, és hogy ez az együttműködés már most is megvalósul a NATO keretében. Ennek kapcsán „hibásnak” minősítette a további vámok kivetésére irányuló javaslatokat, figyelmeztetve, hogy „a szövetségesek közötti veszélyes lejtmenet csak azokat az ellenfeleinket bátorítaná, akiket igyekszünk távol tartani a stratégiai környezetünktől”.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Európa a párbeszédet és a megoldásokat részesíti előnyben”, ugyanakkor jelezte, hogy az EU „teljes mértékben felkészült arra, hogy egységgel és elszántsággal cselekedjen, ha szükséges”.
Szeizmikus és tartós elmozdulás a nemzetközi rendben
Beszédében a Bizottság elnöke olyan eseményekről beszélt, amelyek „megrázták a világot” az utóbbi időszakban, és amelyek egy mély „elmozdulást tükröznek a nemzetközi rendben”, amely nemcsak „szeizmikus”, hanem „tartós” is. „A változás sebessége messze meghalad mindent, amit évtizedek óta láttunk. Ma már egy olyan világban élünk, amelyet a nyers erő határoz meg – legyen az gazdasági, katonai, technológiai vagy geopolitikai” – jegyezte meg.
António Costa: Egy elvek, védelem és jólét Európája
Szót kapva az Európai Tanács elnöke, António Costa elismerte, hogy „azok a geopolitikai kihívások, amelyekkel Európa szembesül, időnként félelmetesnek tűnnek”, különösen utalva Oroszország Ukrajna elleni háborújára, a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására és az alapvető szövetségek megkérdőjelezésére.
Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy „az Európai Unió erősebben, ellenállóbbként és szuverénebbként fog kikerülni ebből az időszakból”. Mint hangsúlyozta, az európai válasznak három pilléren kell nyugodnia: „egy elvek, védelem és jólét Európája” – olyan dimenziók, amelyek, mint mondta, ma különösen a transzatlanti kapcsolatokban vannak próbára téve.
António Costa elmagyarázta, hogy az a döntése, hogy holnap összehívja az európai vezetők találkozóját a transzatlanti kapcsolatok témájában, a tagállamok egy sor közös álláspontján alapul. Ezek közé tartozik:
– az elkötelezettség a nemzetközi jog, a területi integritás és a nemzeti szuverenitás mellett
– a teljes támogatás és szolidaritás a Dán Királysággal és Grönlanddal, egyértelmű állásponttal, hogy csak ők maguk dönthetnek a jövőjükről
– a közös transzatlanti érdek elismerése a béke és biztonság tekintetében az Északi-sarkvidéken, különösen a NATO révén
– az ellenzés a további vámokkal szemben, amelyek aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és összeegyeztethetetlenek lennének az EU–USA megállapodással
– az EU készsége, hogy megvédje tagállamait, polgárait és vállalkozásait mindenféle kényszerítéssel szemben
– és végül az a szándék, hogy folytassa az építő jellegű együttműködést az Egyesült Államokkal minden közös érdeklődésre számot tartó kérdésben.
„Ezek azok az elvek, amelyeknek irányítaniuk kell vezetőink holnapi megbeszéléseit, de jövőbeli lépéseinket is” – zárta szavait az Európai Tanács elnöke. (21/01/26)