Trump vámokat jelent be az európaiakra, „Grönlandon veszélyes játék”

Brüsszel (ANSA) – Közösségi oldalán, a Truthön Donald Trump február elsejétől 10%-os vámokat jelentett be Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia és Finnország ellen – vagyis azok az országok ellen, amelyek merészeltek kontingenseket küldeni Grönlandra – mindaddig, amíg „nem születik meg a teljes és totális grönlandi felvásárlásról szóló megállapodás”. Olaszország nincs a célkeresztben lévő országok között.

Jóllehet a kormány a dán szuverenitást támogató nyilatkozat aláírói között van, a miniszterelnök, Giorgia Meloni Tokióból világossá tette, hogy Róma csak a NATO keretein belül fog lépni. Az amerikai elnök továbbá azzal fenyegetett, hogy 2026. június 1-jétől a 8 európai országra kivetett vámok „25%-ra emelkednek”, ha nem születik megállapodás. „Olyan kockázati szintet tettek játékba, amely nem fenntartható” – dörögte Trump.

Azonnal reagáltak az uniós vezetők: „A vámok aláásnák a transzatlanti kapcsolatokat, és azzal fenyegetnének, hogy veszélyes lefelé tartó spirált indítanak el” – figyelmeztettek közös közleményben Antonio Costa és Ursula von der Leyen, biztosítva, hogy „Európa egységes marad saját szuverenitásának védelmében”.

Különösen az érintett országok körében erős az irritáció: „A fenyegetések elfogadhatatlanok” – jelentette ki a francia Emmanuel Macron, egységes és összehangolt választ ígérve, akárcsak Németország, amely „szoros kapcsolatban az európai partnerekkel” „a megfelelő időben megfelelő válaszokat” jelentett be. „Teljesen helytelen intézkedés” – kommentálta a brit Keir Starmer.

Dánia közölte, hogy „meglepetéssel” fogadta Trump bejelentését, és elmagyarázta, hogy „a Grönlandon való fokozottabb katonai jelenlét célja, amelyre az elnök hivatkozik, éppen az, hogy javítsa az Északi-sarkvidék biztonságát”, ahogyan azt a milliárdos szorgalmazta. Hétfőn a NATO főtitkára, Mark Rutte már eleve azt tervezte, hogy fogadja a dán védelmi minisztert, Troels Lund Poulsent és Grönland külügyminiszterét, Vivian Motzfeldtet, hogy helyzetértékelést tartsanak.

Az Szövetség nagy patthelyzetben van, és a szövetséges biztonsági művelet lehetőségét az Északi-sarkvidéken – tehát Grönlandon – azzal a mintával, ami Kelet-Európában, a Keleti Őrszemmel, illetve a Baltikumban, a Balti Őrszemmel történt, „korainak” minősítik. „Ami eddig le lett írva, messze túlmutat a jelenlegi helyzeten” – állítja az ügyet közvetlenül ismerő forrás.

Ezek ugyanis megerősített biztonsági műveletek, amelyekhez nincs szükség formális döntésre az Észak-atlanti Tanácsban, mivel a hatáskörök már a Főparancsnok (Saceur), az amerikai Alexus Grynkewich tábornok kezében vannak. Aki azonban egyben az Egyesült Államok európai katonai erőinek parancsnoka is. Így nagyon valószínűtlen, hogy a Trump által a NATO-erők vezetésére kiválasztott ember a főparancsnok (január 17.) ellenében lépjen fel.