Brüsszel (ANSA) – Európa sokkban van. Donald Trump éppen az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás „történelmi” aláírásának napját választotta példátlan támadásához néhány fő szövetségese ellen, akik nyilvánvalóan túlságosan „felvágtak” Grönland ügyében.
A célkeresztben lévő 8 ország – Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország, Norvégia és az Egyesült Királyság, az utóbbi kettő EU-n kívüli, de NATO-tag – közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben biztosítják, hogy „egységesen és összehangolt módon” kívánnak reagálni saját „szuverenitásuk” „megvédése” érdekében.
A francia elnök, Emmanuel Macron tanácsadói szerint a gyakorlatban kíván lépni azzal, hogy „a kényszerítés elleni eszköz aktiválását” kéri. Vagyis a nukleáris opciót, amelyet eddig még soha, egyetlen nemzettel szemben sem alkalmaztak. A Financial Times szerint az európaiak, a davosi találkozókra Donald Trumptal készülve, 93 milliárd dollár értékű ellenintézkedéseket mérlegelnek.
A Néppárt felvetette az USA–EU vámmegállapodás felfüggesztésének lehetőségét, amelyet a múlt nyáron értek el, de egyelőre hallgat a gazdasági bazukáról. Az S&D és a Renew ezzel szemben egyszerre célozzák a megállapodás leállítását és a pajzs aktiválását. Az ECR a maga részéről mindkettőben fékez. „Ellenezzük az eszkalációt” – nyilatkozta az ANSA-nak Nicola Procaccini, a csoport társelnöke az Európai Parlamentben.
Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa rendkívüli ülést hívott össze az Európai Tanács számára a dosszié megvitatására. „A legutóbbi fejlemények jelentőségére tekintettel és a további koordináció biztosítása érdekében úgy döntöttem, hogy a következő napokban rendkívüli ülést hívok össze az Európai Tanács számára” – írta Costa az X-en (január 18.).
go to the original language article
