en flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by Ritzau.

Dánia a legalsóbb helyen áll, amikor összehasonlítjuk, hogy az EU-országok bruttó hazai termékének mekkora hányada fordítódik a készenlétre.

Erről ír a Momentum magazin, amelyet a Kommunernes Landsforening (KL) ad ki.

A magazin az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az adatai alapján végzett számításokat.

Dániában a készenlétre fordított kiadások a bruttó hazai termék 0,077 százalékát teszik ki. Ez a legalacsonyabb arány az EU-országok között.

Lényegesen nagyobb rész kerül felhasználásra többek között Svédországban és Németországban.

A bruttó hazai termék, GDP, kifejezi egy ország gazdaságának méretét, és ez a leggyakrabban használt mutatószám annak mérésére.

Olyan országok, mint Franciaország, Finnország, Hollandia és Norvégia is nagyobb részét használják fel a GDP-jükből a készenlétre.

A Danske Beredskaber elnöke, Jarl Vagn Hansen azt mondja a Momentumnak, hogy Dániában a készenlét nagyon költséghatékonyan működik.

Ugyanakkor megállapítja, hogy a készenlét nyomás alatt van, és nem elég korszerű.

A kormány részéről elhangzott, hogy szükséges a készenlét magasabb prioritást adása. Ezt figyelembe kell venni a súlyosabb fenyegetettségi kép miatt, többek között az ukrajnai háború és a klímaváltozás miatt.

Ezért augusztusban új minisztériumot hoztak létre a társadalmi biztonságért és a készenlétért. Venstre párt Torsten Schack Pedersen kapta meg a miniszteri posztot.

Ő áll a jövőbeli készenléti egyezményről szóló tárgyalások élén.

Szombaton azt mondja a Momentumnak, hogy az új politikai megállapodásnak biztosítania kell, hogy a dán készenlét képes legyen kezelni a jövő kihívásait.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a készenlét ma szilárd.

„Jó és jól működő mentőkészültségi rendszerünk van Dániában, és a dán készenlét alkalmazkodik a dán viszonyokhoz. A nemzetközi határokon átnyúló készenléti különbségek sok tényezővel magyarázhatók, többek között a földrajzzal és a különböző konkrét feladatokkal”, mondja a miniszter.

Miközben Dánia az utolsó helyen áll, amikor a készenlét kiadásait a GDP-hez viszonyítva mérjük, a helyezés kissé magasabb, ha a lakosságszámot nézzük.

A Momentum számításai szerint Dánia a tizedik helyen áll a legalsó hely felett, amikor a kiadásokat lakosonként mérjük.