go to the original language article
SZÓFIA/BRÜSSZEL – A gazdák nem lehetnek versenyképesek tisztességes jövedelmek és azonos szabványok nélkül a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben. Ezt mondta a lemondott mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszter, Georgi Tahov az uniós agrárminiszterek brüsszeli, magas szintű politikai munkatalálkozóján – közölte az illetékes minisztérium.
Tahov hangsúlyozta, hogy az európai gazdák versenyképességének elvesztése nem az ő tevékenységüknek tudható be, hanem a növekvő költségek, a szabályozási nyomás és az importtal szembeni egyenlőtlenség együttes hatásának. Az energia-, műtrágya-, takarmány-, munka- és szolgáltatási költségek tovább emelkednek, miközben a piaci megtérülés bizonytalan marad. Ez közvetlenül veszélyezteti a mezőgazdasági üzemek gazdasági fenntarthatóságát, különösen olyan országokban, mint Bulgária, ahol a jövedelmek az uniós átlag alatt vannak – tette hozzá Tahov. Elmondta, hogy a degresszivitás bevezetése a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében nem áshatja alá a mezőgazdasági termelők versenyképességét, és nem diszkriminálhatja hozzájárulásukat az élelmiszer-biztonsághoz.
Georgi Tahov elmondta, hogy a nehezített ellátás és a termelési erőforrások emelkedő árai tovább rontják a gazdaságok likviditását, és hozzájárulnak a fogyasztói árak növekedéséhez. Rámutatott a szektor előtt álló új, komoly kihívásra is, mégpedig a határon alkalmazandó szén-dioxid-korrekciós mechanizmus (CBAM) bevezetésére. Tahov hozzátette, hogy a 2026–2034 közötti időszakban az ammónia és a műtrágyák termelésére és importjára vonatkozó szén-dioxid-kvóták megfizetése, illetve az ezek importjára kivetett illetékek egyre magasabb árakhoz vezetnek a kulcsfontosságú termékek esetében. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy az EU-ban előállított vagy oda importált minden egyes tonna műtrágyát terhelni fogja az ára szén-dioxid-lábnyomának többletértéke.
A találkozón Tahov hangsúlyozta, hogy a KAP költségvetésének legalább a jelenlegi támogatási szinteket kell garantálnia, miközben teljes külső konvergenciát kell elérni a közvetlen kifizetésekben. „Bulgária következetesen szorgalmazza, hogy a KAP erős és autonóm politika maradjon, két pillérre tagolva, egységes rendeletben szabályozott szabályokkal. Meg kell őrizni az N+3 szabályt is, mivel az N+1 szabály nem alkalmazható többéves időtávú beruházások esetében” – jelentette ki határozottan Tahov.
Rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheinek jelentős része a KAP keretén kívüli követelmények felhalmozódásából ered. Ebben az összefüggésben Georgi Tahov felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen rendszerszintű és mérhető lépéseket az adminisztratív teher csökkentésére, többek között a jogszabályok kumulatív hatásának értékelésével, az ágazati politikák jobb összehangolásával, reális határidőkkel és a végrehajtás nagyobb rugalmasságával.
A kereskedelmi kapcsolatokkal összefüggésben a lemondott bolgár agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az EU nem követelhet magasabb normákat saját gazdáitól, miközben olyan termékek importját engedi meg, amelyek ezeket nem tartják be. Tahov jobb összehangolást sürgetett a termelési szabványok terén, a behozatal fokozott állategészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzését, valamint hatékony védzáradékok bevezetését a kereskedelmi megállapodások keretében. (január 8.)