go to the original language article
ALBENA – A régiók összekapcsoltsága kulcsfontosságú prioritásává válik Európa számára, és az EK javaslata a közlekedési összekapcsolás mechanizmusának költségvetésének megduplázása, mondta az EK bolgáriai képviseletének vezetője, Jordanka Chobanova az „Albena” üdülőkomplexumban tartott helyi hatóságok éves találkozójának plenáris ülésén, amely a 2026-os pénzügyi horizontnak volt szentelve. Az eseményt Bulgária Önkormányzatainak Országos Szövetsége szervezte.
Chobanova rámutatott, hogy nagyon nagy prioritást élveznek azok a projektek, amelyek európai szintű összekapcsoltsághoz vezetnek, függetlenül attól, hogy a közlekedés vagy az energiahálózatok területén – mindaz, ami Európát egészében versenyképesebbé teszi.
Az EK javaslata a következő költségvetésre nagyon eltér a megszokottól, mondta Chobanova. Szavai szerint Európa jelenleg a saját autonómiájáért küzd, és olyan kérdésekkel kell szembenéznie, mint a biztonság, a migráció, az energia és a versenyképesség. Van egy új kihívás is – a mesterséges intelligencia, amelynek szerepe valóban átalakító, és új győztesek és új vesztesek fognak megjelenni, mondta Chobanova. Szerinte azok lesznek a győztesek, akik a magas technológiákba fektetnek be.
Az EK új költségvetési javaslata azt igényli, hogy az EU-t egészében nézzük, nem pedig az államokat különálló egységekként, tette hozzá Chobanova. Kiemelte, hogy jelenleg folyik a javaslat tárgyalása, és valószínűleg módosításokat fog szenvedni. Bulgáriának azonban fel kell készülnie az új modellre, hangsúlyozta Chobanova, és arra kérte a polgármestereket, hogy összpontosítsanak a szilárdabb programozási kapacitásra, a jó szervezésre és a párbeszédre az állami és európai hatóságokkal.
Az EK javaslata szerint Bulgária körülbelül 22,3 milliárd eurót kap, ami több, mint a jelenlegi időszakban, mondta Chobanova. Hozzátette azonban, hogy nagyon időben kell felhasználni a forrásokat. Chobanova emlékeztetett arra, hogy néhány nappal ezelőtt közzétették a helyreállítási és fenntarthatósági mechanizmus végrehajtásáról szóló éves jelentést. Amit Európában megfigyelhetünk, az az, hogy a helyreállítási és fenntarthatósági terveknek köszönhetően körülbelül 0,7%-os növekedés tapasztalható a bruttó hazai termékben Európában, mondta a szakértő, és pontosította, hogy az új költségvetés logikája ugyanazt a logikát kínálja, mint a helyreállítási és fenntarthatósági tervek – eredmények, reformok, mielőtt kifizetés történne.
A javaslat szerint minden egyes tagállamnak saját nemzeti és regionális partnerségi tervvel kell rendelkeznie, tette hozzá Chobanova. Kiemelte, hogy ezek a tervek minden egyes ország szükségleteihez igazodnak, nem lesznek univerzálisak. Eddig körülbelül 540 programunk volt, sok különböző szabállyal, a javaslat az, hogy legyen egyszerűen 27 partnerségi terv, mondta Chobanova. Szavai szerint ezekben szerepelni fognak a mezőgazdaság, a biztonság, a kohéziós politikák, valamint a közös mezőgazdasági politika – a gazdák kifizetései, a környezetvédelmi megőrzési rendszerek, a mezőgazdasági beruházások támogatása.
A másik lehetőség, amelyet az új költségvetés biztosít, a válságok, különböző természeti katasztrófák és balesetek finanszírozása, tette hozzá Chobanova. Szavai szerint az EK javasolja, hogy körülbelül 400 milliárd eurós költségvetést különítsenek el, amely lehetővé teszi a gyorsabb reagálást rendkívüli helyzetekben. Chobanova elmondta, hogy a prioritások között maradnak a tiszta technológiák, a bioökonómia, a dekarbonizáció, és az „Erasmus Plus” program költségvetése 50%-kal fog nőni. (2023. október 13.)