Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – Az éves inflációs ráta a júniusi 15,1 százalékról júliusban 14,96 százalékra csökkent – jelentette be a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, Mugur Isărescu.
Az árak és a kamatlábak emelkedése a vásárlóerő csökkenéséhez vezetett, ami jelentős hatással van az életszínvonalra és a mélyszegénység kockázatának növekedésére, a hatóságok pedig már számos intézkedést hoztak mindennek a lakosságra gyakorolt hatásainak enyhítésére.
A nem élelmiszer jellegű termékek közül az üzemanyagok és a hőenergia ára nőtt a legnagyobb mértékben júliusban a tavalyi év azonos időszakához mérten, 35,63, illetve 22,98 százalékkal.
Az élelmiszerek közül a legnagyobb mértékben az étolaj (51,86 százalék), a krumpli (41,85) és a liszt (32,86) drágult.
A szolgáltatások közül a légi közlekedés 34,02 százalékkal drágult, a víz- és csatornázási díjak 20,96 százalékkal növekedtek, a vasúti közlekedés 20,92 százalékkal lett drágább. A telefonszolgáltatások díja ellenben 0,08 százalékkal csökkent a múlt év júliusához képest. (augusztus 11.)
A román jegybank legfrissebb jelentésében felfelé módosította inflációs előrejelzését, 2022 végére 13,9 százalékos, jövő év végére pedig 7,5 százalékos éves pénzromlást prognosztizál. Ugyanakkor a dezinflációs trend átmeneti megtörésével számol 2023 második negyedévében, amikor érvényét veszti a földgáz és a villamos energia árát kompenzáló jogszabály.
„Ha a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben kvázi stagnál az első negyedévhez képest, az nem jelenti azt, hogy a gazdaság stagnál. Az első negyedévben 5, csaknem 6 százalékkal nőtt a gazdaság. Ha a második negyedévben kvázi stagnál az első negyedévhez képest, azt jelenti, hogy a tavalyi évhez viszonyítva 5 százalékkal nőtt. Az idei növekedés tehát nem lesz stagnáló. Valószínűleg valahol 2 és 3 százalék között mozog majd, mondom én, aki pesszimistább vagyok, de lehet, hogy ennél is több lesz, ha marad ez a tendencia, és a harmadik negyedévben is stagnálni fog az első negyedévhez képest, amikor 5,7 vagy 6 százalékos volt a növekedés. A kormánnyal együtt megpróbáljuk csökkenteni az inflációt anélkül, hogy recessziót idéznénk elő, és anélkül, hogy túlságosan befolyásolnánk a munkaerőpiacot” – fogalmazott a jegybank kormányzója, Mugur Isărescu. (augusztus 10.)
Júliusban ismét rekordot döntött az infláció az eurózónában
Az euróövezet éves inflációs rátája júliusban újabb rekordot döntött, így az Európai Központi Banknak várhatóan újabb jelentős kamatemelésről kell határoznia szeptemberben.
Az Eurostat előzetes becslése szerint az euróövezet éves inflációs rátája 2022 júliusában 8,9 százalékra emelkedett, meghaladva a júniusban mért 8,6 százalékos történelmi csúcsot. (július 29.)
24 éves csúcson az infláció Magyarországon
Budapest – Júliusban tovább emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. A hivatalos adatok szerint a júniusi 11,7 százalék után júliusban 13,7 százalék volt az éves infláció, amire 24 éve, 1998-tól nem volt példa. Ez elsősorban az élelmiszerárak 27 százalékos emelkedésének tudható be.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén már összesen több mint 800 bázisponttal emelte az alapkamatot, az elmúlt hónapban 200 bázispontos emelést is végzett. A döntéshozók így próbálják visszaszorítani az inflációt és elejét venni a forint további értékvesztésének, amely már több mint 8 százalékos az euróhoz képest.
Míg júliusban főleg az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt – a kenyér és a sajt ára éves összevetésben több mint 50 százalékkal nőtt -, az elkövetkező hónapokban várhatóan változni fog a helyzet, a hangsúly áthelyeződik az energiaárakra. Az üzemanyagok árplafonja fokozatosan megszűnik, mivel az Orbán-kormány a kiadások lefaragására törekszik, készül megbirkózni egy esetleges energiaválsággal. (augusztus 9.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.