Bukarest – Az erdészeti ágazatban hozott kontraproduktív intézkedések – mint például a tűzifa árának maximálása – tűzifaellátási válsághoz és a faipari termelés drámai, 16 százalékos visszaeséséhez vezettek idén szeptemberben az elmúlt év azonos hónaphoz képest – hívta fel a figyelmet a Prolemn Faipari Szövetség. A szakemberek szerint a helyzet alakulása – a Romsilva által árverésre bocsátott famennyiségek csökkenése, a referenciaárak csaknem kétszeresére emelkedő kikiáltási árak – nem kedvező, sőt.
Az árszabályozás hatásai – spekulatív árak és ellátási hiány
Bukarest – A Prolemn Faipari Szövetség szerint a kormányzati árszabályozás számos negatív hatást fejtett ki az ágazatban. Ezek közé sorolható: a kiskereskedőknél tapasztalható áruhiány; az árak emelkedése a vágási, aprítási, raklapozási stb. szolgáltatások külön számlázása miatt; a spekulatív árak megjelenése a kínálat hiánya miatt; a legálisan beszerzett tűzifa hiánya fellendítette az illegálisan kitermelt fa piacát.
”Tekintve, hogy a Romsilva által szervezett fő árveréseken az előző évekhez képest 30 százalékkal kisebb volt a faanyagkínálat, az átlagos árverési árak már tavasszal elérték a 391 lejt köbméterenként, ami 2,5-szerese a 2021-es átlagáraknak. A készlethiány 60-70 százalékkal magasabb iparifa-árakat eredményezett Romániában az európai piaci árakhoz képest. Ezért 2022-ben drámai termeléscsökkenés következett be a faiparban, termelőegységek zártak be” – állítják a Prolemn illetékesei.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai szerint a faipari termelés 2022 első kilenc hónapjában csak 88 százalékos volt 2021-hez viszonyítva, csak idén szeptemberben pedig 84 százalékos az előző évi adatokhoz képest” – mutattak rá Prolemn szakemberei. (november 16.)
A kormányfő javaslatokat vár a környezetvédelmi minisztériumtól a tűzifa árát korlátozó sürgősségi rendelet módosítására
Bukarest – Nicolae Ciucă azt nyilatkozta, javaslatokat vár a környezetvédelmi minisztériumtól a tűzifa árát korlátozó sürgősségi kormányrendelet módosítására. „Amikor meghoztuk ezt a döntést (a köbméterenkénti 400 lejes ársapkáról), a Romsilvától származó adatokra és természetesen a környezetvédelmi minisztérium számításaira támaszkodtunk. Akkor azt mondták, hogy a lábon álló fa értéke hozzávetőlegesen 200 lej köbméterenként. Erre alapoztuk a 400 lejes árat. Vannak üzemeltetők és forgalmazók, akik nagyobb mennyiségű készletet halmoztak fel a korábbi áron megvásárolt fából. Jelenleg azonban ez az ár érvényes” – mondta Ciucă.
„Több ország is előállt már olyan intézkedésekkel, amelyeken mi is elgondolkodtunk, mielőtt uniós szinten felmerültek volna a nálunk gazdaságilag erősebb országokban. Másrészt természetesen azt szeretnénk, hogy az általunk hozott valamennyi intézkedés teljes mértékben összhangban legyen az uniós döntésekkel, mivel magunk is egy uniós pénzügyi támogatás kedvezményezettjei vagyunk. A kohéziós alapnak arról a 10 százalékáról van szó, amelyet a kiszolgáltatott lakosság támogatására, az energiaszegénység elleni küzdelemre, a munkahelyek fenntartására, a kkv-k támogatására lehet fordítani” – magyarázta Ciucă (november 14.).
A romániai lakosság több mint fele úgy gondolja, hogy idén télen nehezen tudja majd kifizetni a közüzemi számlákat
Bukarest – A romániaiak több mint fele (58 százaléka) úgy véli, ezen a télen nagyon nehezen tudja majd kifizetni a közüzemi számláit; ez az arány a 25 és 34 év közötti fiatalok körében magasabb (64 százalék) – derül ki egy piackutató cég felméréséből. A válaszadók fele azt mondta, aggódik amiatt, hogy nem tudja majd kifűteni otthonát, 48 százalékuk pedig arra számít, hogy a régi infrastruktúra miatt fennakadások lesznek a hőellátásban.
Ami a fogyasztási szokásokat illeti, a romániaiak 58 százaléka azt állítja, hogy az idei télen alacsonyabb lesz a hőmérséklet otthonában, mint az előző években, különösen a 25-34 éves fiatalok (71 százalék) mondták ezt. A válaszadók fele egynél több fűtési módot fog használni otthonában, 32 százalékuk pedig még azt is fontolgatja, hogy lekapcsolja a közüzemi fűtésszolgáltatást.
A megkérdezettek 17 százaléka mondta, hogy állami támogatást kap otthona fűtéséhez. Az ilyen támogatásban részesülők többsége kismértékben tartja ezt hasznosnak, csak 16 százalékuk vallotta azt, hogy a segély fedezi a fűtési költségeik nagy részét. (november 1.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.