Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A schengeni térség bővítéséről nem lesz vita a Bel- és Igazságügyi Tanács december eleji ülésén, mivel Hollandia nem foglalt hivatalosan állást Bulgária csatlakozásáról a nemrégiben megtartott parlamenti választások után – nyilatkozta Cătălin Predoiu belügyminiszter.
A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a Bulgária felvételét korábban ellenző holland kormány álláspontját a választások után megalakult új parlamentnek is meg kell erősítenie. A holland parlament pedig éppen december 4-6. között, a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésének idején szavaz erről, és a Bel- és Igazságügyi Tanács nem vitázhat a schengeni térség bővítéséről a hivatalos holland álláspont hiányában – magyarázta Predoiu.
A belügyminiszter ugyanakkor nem tartotta kizártnak, hogy a kérdés felkerülhet a Tanács egy következő, decemberi ülésének napirendjére.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben „Románia figyelemre méltó teljesítményt ért el” a határvédelem terén. Közlése szerint az illegális határátlépések száma csökkent az összes határszakaszon, különösen a nyugati határon, ahol ez problémát jelentett. „A Szerbiával közös határon 90 százalékkal csökkent az illegális bevándorlások száma” – mondta.
Hozzátette, hogy egyetlen uniós tagállam sem kérdőjelezi meg Románia teljesítményét az illegális migráció elleni küzdelem és a határvédelem terén. (november 29.)
Osztrák miniszter: Románia schengeni csatlakozásából Ausztria és Románia egyaránt jelentős hasznot húzhatna
Bukarest – Románia schengeni csatlakozása mind Ausztriának, mind Romániának előnyös lenne, és számos vállalat számára előnyökkel járna – véli Johannes Rauch osztrák szociális, egészségügyi, gondozási és fogyasztóvédelmi miniszter.
„Ausztria és Románia egyaránt jelentősen profitálna Románia schengeni csatlakozásából. Számos vállalat számára előnyökkel járna, és nagy könnyebbséget jelentene a napi 24 órában dolgozó 30.000 gondozó számára is, akiktől családok ezrei függenek Ausztriában” – írta Johannes Rauch a Twitterre.
Johannes Rauch kedden találkozott a román munkaügyi és társadalmi szolidaritásért felelős miniszterrel, Simona Bucura-Oprescuval. (november 28).
Románia és Bulgária továbbra is összehangolja schengeni csatlakozási törekvéseit
Brüsszel – A kétoldalú stratégiai partnerségi szerződés aláírása által fémjelzett román-bolgár kapcsolatok elmélyítése jegyében Luminiţa Odobescu külügyminiszter találkozott Mariya Gabriel bolgár miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel. A két miniszter megvitatta Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának prioritást élvező kérdését, és egyetértettek abban, hogy folytatni kell az ezzel kapcsolatos erőfeszítések összehangolását. A két fél méltányolta a szoros együttműködést a védelem és a biztonság területén, különös tekintettel a Fekete-tenger jelenlegi bonyolult biztonsági helyzetére. (november 29.)
Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága jóváhagyta a Románia schengeni térséghez való csatlakozásának kulcsfontosságú elemeit tartalmazó jelentést
Brüsszel – Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága nagy többséggel jóváhagyta Victor Negrescu európai parlamenti képviselő jelentését az európai szintű különleges jogalkotási eljárásokról, amely Románia schengeni övezethez való csatlakozásának kulcsfontosságú elemeit tartalmazza. A jelentés a jogi érvek bemutatásától teszi függővé a Tanácsban történő szavazást, és olyan mechanizmusokat tartalmaz, amelyekkel felül lehet bírálni a nem az európai szerződéseken alapuló vétókat.
A jelentés hangsúlyozza, hogy sajnálatos az európai határozatok pusztán politikai okokból történő blokkolása az EU Tanácsának szintjén, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodást az intézményi egyensúly és az őszinte együttműködés helyreállítása érdekében a különleges jogalkotási eljárások esetében, különös figyelmet fordítva a Tanácsban alkalmazott vétó jogi indokaira és az Európai Unió Bírósága előtti érvénytelenítés lehetőségére.
Azáltal, hogy a vétók jogi indoklására szólít fel az európai szerződések és értékek, valamint a polgárok jogainak fényében, az európai jogalkotó azt fejezi ki, hogy nem tűri tovább a jogalkotási folyamat blokkolását a Tanácsban hozott döntések átpolitizálásával.
Ugyanakkor az Európai Parlament válaszmechanizmusa előírja, hogy az európai szabályokkal ellentétes döntések megtámadhatók az Európai Unió Bíróságán, ami akár a szavazás érvénytelenítéséhez is vezethet. Az intézkedés abban az esetben is alkalmazható, ha újból politikai vétót emelnének Románia schengeni csatlakozása ellen. (november 28.).
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.