go to the original language article
Brüsszel (ANSA) – Görögországé lesz az Eurocsoport elnöksége, az euróövezeti pénzügyminiszterek koordinációs testülete. Athén számára Kyriakos Pierrakakis kinevezése történelmi revans ízét hordozza: az ország, amely a szuverén adósságválság és a Trojka által rákényszerített memorandumok epicentruma volt, ma annak a szervnek a kormányrúdjánál találja magát, amely akkor a konszolidáció minden egyes szakaszát meghatározta. Valódi szerepcsere.
Annál is inkább, mert az Eurocsoport határozza meg az euróövezeti országok költségvetési politikáinak irányát, és az elnök hivatalból vezeti az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), a volt „állammentő” alap kormányzótanácsát is, amelyet éppen a görög válságot követően hoztak létre.
A választás egy olyan verseny végén született meg, amely az utolsó pillanatig nyitott maradt a belga Vincent Van Peteghem előtt, akit az előzetes várakozások szerint esélyesebbnek tartottak, és akit talán hátrányosan érintettek Belgium fenntartásai az Ukrajnának szánt Helyreállítási hitellel kapcsolatban. A fordulatot a német miniszter, Lars Klingbeil bejelentése hozhatta, aki az ülés előtt nyilvánította ki támogatását a görög jelölt mellett.
Miután a számok már körvonalazódtak, az ellenjelölt visszalépése az egyhangúság elősegítése érdekében követte az Eurocsoport informális gyakorlatát. Pierrakakis kinevezése erős szimbolikus értékkel bíró politikai lépés: Görögország fogja vezetni azt a testületet, amely tizennégy évvel ezelőtt a Bizottsággal, az EKB-val és az IMF-fel folytatott tárgyalásokhoz kapcsolódó feszültségek idegközpontja volt.
Azok voltak a „könnyek és vér” programjainak évei, a megszorításoké, a kikényszerített reformoké és azoké a vitáké, amelyek mélyen belevésődtek a görög társadalomba. Ma a helyzet megváltozott. 2018 óta Athén kikerült a támogatási programokból, visszanyerte a piacok bizalmát, ismét növekedést és beruházásokat tud felmutatni, és sok európai partnernél gyorsabban csökkentette adósságát.
A fordulat az állam digitalizációján is keresztülment, amelyet éppen Pierrakakis irányított innovációs miniszterként. Az új elnök, a 42 éves, Új Demokrácia, EPP-politikus profilja tükrözi ezt az átalakulást: informatikus, két mesterképzéssel a Harvardon és az Miten, a hitelezőkkel folytatott első tárgyalások során technikai szerepekben vett részt, majd 2019-ben azzal a céllal tért vissza a politikába, hogy modernizálja az államgépezetet.
Érkezése az Eurocsoport élére megtöri azt a hagyományt, amely Junckertől Dijsselbloemig, Centenótól Donohoe-ig mindig észak- vagy nyugat-európai országok minisztereit látta az elnöki székben (december 11.).