Ausztria a Grönland-vitáról: Európa nem nézheti „tétlenül”

Bécs (APA) – Ausztria szövetségi kormánya kedden megerősítette az előző napon Christian Stocker kancellár (ÖVP) által megkezdett kommunikációt Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos zsaroláspolitikájáról. Wolfgang Hattmannsdorfer osztrák gazdasági miniszter (ÖVP) azt mondta, Európa Trump ambíciói láttán „nem nézheti tétlenül” az eseményeket. Peter Hanke infrastruktúra-miniszter (SPÖ) hangsúlyozta, azt is világossá kell tenni, hogy Európa gazdaságilag erős.

Hétfőn Stocker kancellár az APA-nak azt mondta, az EU-nak „magabiztosan és egységesen kell reagálnia”. Hanke kedden most egy „kettős stratégiáról” beszélt: egyrészt azt kell megmutatni, hogy Európa továbbra is érdekelt a gazdasági együttműködésben, másrészt azonban a gazdasági erőt is világossá kell tenni.

„Úgy gondolom, jó, ha megmutatjuk, hogy nagyon sok területen nagyon erősek vagyunk – és hogy ez bizony fájhat is, ha nem marad más út, mint vámokkal és más eszközökkel egyértelművé tenni, hogy Európa kész saját utat járni”, mondta Hanke a keddi minisztertanács-ülést követő sajtófoyerben.

Ugyanakkor hangsúlyozta, másfelől az is fontos, hogy legyen egy olyan stratégia, amely „egyeztetésre, kommunikációra és a partnerek lehető legjobb bevonására” épül. „Azt, amit évtizedek alatt felépítettünk, nem szabad túl gyorsan feladni” – hanem meg kell próbálni az Egyesült Államokban, Trumpon túlmutatva is megmutatni, „hogyan gondolkodik Európa”.

Hattmannsdorfer: Európa „nem nézheti tétlenül”

Wolfgang Hattmannsdorfer gazdasági miniszter (ÖVP) egy „darwinista világrendről” beszélt, amely éppen kialakul. „Európa ezt nem nézheti tétlenül.” Európának van a legnagyobb belső piaca, és „az az igénye, hogy geoökonómiai és geopolitikai értelemben vezető szerepet játsszon”. Természetesen mindent párbeszéd útján kellene rendezni.

Hattmannsdorfer arra is rámutatott, hogy Ausztria az Egyesült Államokkal szemben négy milliárd eurós kereskedelmi többletet ér el. „Ez azt jelenti, hogy az USA Németország után a kulcspiac, és rendkívül fontos a jólétünk szempontjából.” Európa azonban „nem halhat meg szépségben”, hangsúlyozta a tárcavezető. A kontinensnek „egységesen kell fellépnie”. „A legnagyobb veszély az lenne, ha egyes szereplők kilépnének a sorból” – mondta.

Európa „közös vonalára” van szükség

Arra a kérdésre, hogy Péter Szijjártó magyar külügyminiszter kijelentései – aki előző nap azt mondta, országa nem vesz részt egy közös uniós nyilatkozatban Grönland jövőjéről – már ilyen kilépést jelentenek-e, Hattmannsdorfer nem akart választ adni. „Okos és bölcs” dolognak nevezte, hogy az európai kormányfők most találkoznak ezeknek a kérdéseknek a megvitatására, és aztán egy „közös vonalat” képviselnek. Nyilvánvaló, hogy ebben a vitában véleménycsere zajlik – mondta. Szijjarto korábban prágai látogatásán azt mondta, az ügy kétoldalú kérdés, és nem az Európai Unióra tartozik.

Trump korábban – miután több európai állam csapatokat küldött a dán szigetre – a hétvégén büntetővámokat helyezett kilátásba az érintett államokkal szemben arra az esetre, ha Dánia nem egyezne bele a sziget Egyesült Államoknak történő eladásába. A fenyegetések éles reakciókat váltottak ki az európai államok részéről. António Costa, az Európai Tanács elnöke rendkívüli csúcstalálkozót jelentett be az állam- és kormányfők számára, hogy egy konkrét válaszról tárgyaljanak. A levegőben súlyos gazdaságpolitikai megtorló intézkedések, például büntetővámok lebegnek. (2026.01.20.)