Have the article read by OpenAI (Beta). Please note that AI translations may take some time to process.Bukarest – A román gazdaság 2023-ban 2,5 százalékkal, 2024-ben 3 százalékkal bővül az Európai Bizottság (EB) téli időközi gazdasági előrejelzése szerint. A hétfőn közzétett prognózis idénre 9,7 százalékos, jövőre 5,5 százalékos inflációt jósol.
A rövid távú mutatók alapján, a feldolgozóipari termelés visszaesése ellenére, a román gazdaság reziliensnek mutatkozott a tavalyi negyedik negyedévben, elsősorban a szolgáltatási ágazat növekedésének és a gazdaságba vetett bizalom kedvező alakulásának köszönhetően.
A még mindig magas infláció, a hitelfeltételek szigorítása és a többi uniós gazdaság növekedésének lassulása miatt 2023-ban 2,5 százalékra mérséklődik a reál-GDP növekedése – derül ki az előrejelzésből.
Az Európai Bizottság szerint az országos helyreállítási terv (PNRR) megvalósítása és más uniós források jelentős beruházásokhoz járulhatnak hozzá, várhatóan ezek képezik majd a növekedés fő hajtóerejét.
Bár a magas infláció negatívan érinti, a magánfogyasztás az előrejelzések szerint növekedni fog, elsősorban a minimálbér, a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek emelkedése, valamint az energiaár-korlátozás 2025-ig történő meghosszabbítása miatt.
A 2024-re előrevetített 3 százalékos gazdasági növekedést az inflációs nyomás csökkenése, az alacsonyabb kamatlábak és a javuló külföldi kilátások teszik majd lehetővé – derül ki a jelentésből.
Decemberben a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) csökkent az energia és az élelmiszerek árának mérséklődésének köszönhetően, így a mutató átlagos értéke 2022-ben 12 százalék volt.
Idén és jövőre várhatóan tovább mérséklődik az infláció, a csökkenés azonban szerény mértékű lesz, mivel az inflációs nyomást továbbra is nagyon magasan tartják elsősorban szolgáltatások, a nem energetikai jellegű ipari termékek és a feldolgozott élelmiszerek.
Az EB 2023-ra 9,7 százalékos inflációt prognosztizál, amely 2024-re 5,5 százalékra csökken az energiaár-korlátozás meghosszabbítása és az alacsonyabb nyersanyagárak miatt. (február 13)
Az Európai Bizottság szerint az EU elkerüli a recessziót, de továbbra is nehézségekkel számolhat
Brüsszel – Csaknem egy évvel az Oroszország indította ukrajnai háborút követően az Európai Unió gazdasága az ősszel előrejelzettnél jobb alapokkal kezdte meg a 2023-as évet – jelentette be az Európai Bizottság a hétfőn közzétett téli időközi gazdasági előrejelzésében.
Prognózisában a Bizottság az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emelte. A jelenlegi várakozások szerint mind az EU egészének, mind az eurózónának a gazdasága éppen csak elkerüli az év elején előrejelzett technikai recessziót, és az infláció 2023-ban és 2024-ben is enyhén mérsékeltebb lesz a vártnál.
A 2022-re vonatkozó éves gazdasági növekedési ütem jelenleg 3,5 százalékra becsülhető mind az EU-ban, mind az euróövezetben.
A kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak. A fogyasztók és a vállalkozások továbbra is magas energiaköltségekkel szembesülnek, és a maginfláció januárban is emelkedett, tovább rontva a háztartások vásárlóerejét. A folytatódó inflációs nyomás közepette további monetáris megszorításokra lehet számítani, ami nehezíti az üzleti tevékenységet és visszafogja a beruházásokat.
A téli időközi előrejelzés ezért az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emelte, az őszi előrejelzésben prognosztizált 0,5, illetve 0,6 százalékos növekedéssel szemben. A 2024-es növekedési várakozás változatlan: az EU egészében 1,6 százalékos, az euróövezetben pedig 1,5 százalékos. Az előrejelzési időszak végére a termelési volumen várhatóan közel 1 százalékkal magasabb lesz az őszi előrejelzésben becsültnél.
Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-as és 2024-es inflációs előrejelzést is, elsősorban az energiapiac alakulásának köszönhetően. E szerint az éves átlagos infláció a 2022-es 9,2 százalékról 2023-ra 6,4 százalékra, 2024-re pedig 2,8 százalékra csökken az EU-ban. Az euróövezetben várhatóan a 2022-es 8,4 százalékról 2023-ra 5,6 százalékra, 2024-re pedig 2,5 százalékra lassul. (február 13.)
Az összeállítás az AGERPRES Európáról szóló híreiből készült. A kiadvány tartalmáért az AGERPRES felel. Hétfőnként és csütörtökönként jelenik meg.