de flag go to the original language article
This article has been translated by Artificial Intelligence (AI). The news agency is not responsible for the content of the translated article. The original was published by dpa.

Az ellenőrök hiányosságokat látnak az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások elleni küzdelemben

Szerző: AI | 16.dec 2025 | Europe in brief AI

Nem minden uniós forrást használnak fel szabályszerűen. Két központi szervnek kellene felderítenie a csalási eseteket. A rendszernek azonban vannak gyenge pontjai, mondja az Európai Számvevőszék.

Az Európai Ügyészség, EuStA, angolul European Public Prosecutor’s Office, EPPO, logója egy irodaépület ajtaján. Fotó: Horst Galuschka/dpa

Luxemburg (dpa) – Az uniós hatóságok közötti nem hatékony információcsere a Európai Számvevőszék szerint megnehezíti az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások elleni küzdelmet. A luxemburgi ellenőrök egy különjelentésben bírálják a gyanús eseteknek a csalás elleni hivatalhoz, az OLAF-hoz, valamint az Európai Ügyészséghez (EUStA) történő bejelentési rendszerét. A két hatóság az EU pénzügyi érdekeinek védelméért felelős. A Számvevőszék egy új rendszer bevezetését sürgeti a vizsgálatok egyszerűsítése és az adminisztratív teher csökkentése érdekében.

«A csalás gyanújának bejelentésére vonatkozó jelenlegi előírások oda vezethetnek, hogy a gyanús eseteket kétszer jelentik be» – állapítja meg a Számvevőszék. A jelentés szerint 2022 és 2024 között összesen 27 000 bejelentés érkezett. Egyértelműen szabályozni kellene, hogy kinek kell jelenteni az eseteket. A Számvevőszék azt javasolja, hogy minden beérkező jelzést egy központi archívumba továbbítsanak.

Jelenleg a bejelentések mind az EUStA-hoz (angolul EPPO), mind az OLAF-hoz befuthatnak. Mindkét szerv megvizsgálja, hogy illetékes-e, amikor bejelentést kap. Az EUStA büntetőjogi nyomozásokat folytat, míg az OLAF az ügyek közigazgatási oldalát vizsgálja.

Számvevőszék: Az Európai Bizottságnak nagyobb rálátásra van szüksége

A jelentés továbbá azt is bírálja, hogy a rendszer nem biztosítja, hogy minden, bűncselekmény gyanújával kapcsolatos bejelentés valóban eljusson az EUStA-hoz. Az OLAF-tól az EUStA-hoz történő ügytovábbítás eljárásai körülményesek, és az információcsere korlátozott. 

További gyenge pont, hogy az Európai Bizottság nem követi elég jól nyomon a csalás elleni vizsgálatok eredményeit – kifogásolták az ellenőrök. A bíróságok 2024-ben a nemzeti hatóságokat 232 millió euró illegális bevétel behajtására kötelezték. Az összeg nemcsak az EU-költségvetést ért kárt foglalja magában, hanem a bűncselekmények által okozott teljes kárt is.

«A Bizottság nem tudja, hogy minden, az EU-költségvetést megillető összeget visszafizettek-e» – mondta a Számvevőszék részéről Katarina Kaszasova. Az Európai Bizottság jelenleg felülvizsgálja a csalás elleni rendszert. Elfogadta a különjelentésben szereplő ajánlásokat. (december 15.)