go to the original language article
Brüsszel – A tagállamok közötti megoldatlan bilaterális kérdéseket az EU-n kívüli országokkal bilaterálisan kell kezelni, és ezeket nem szabad felhasználni a tagjelölt országok csatlakozási folyamatának blokkolására, áll a Parlament EU bővítési stratégiájáról szóló javaslatában, amely hangsúlyozza, hogy néhány olyan állam, amely csatlakozni kíván a blokkhoz, már évek óta tagjelölt státusszal rendelkezik.
– A bővítés az EU egyik legerősebb eszköze a külpolitikában és a geopolitikában, és továbbra is kulcsfontosságú motorja a hosszú távú biztonságnak, békének, stabilitásnak és jólétnek Európában, közös demokratikus értékek alapján, és történelmi lehetőséget jelent jelentős szociális-gazdasági, politikai és biztonsági előnyökkel az EU és a bővítési folyamatban érintett országok számára, hangsúlyozza a Jelentés.
A mai napon a dokumentum bemutatásakor az Európai Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) előtt a jelentéstevő, Petras Auštrevičius litván európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy az EU-nak bővítési stratégiával kell rendelkeznie, nem csupán egy egyszeri tervvel, és nem szabad megengednie, hogy ezt a folyamatot bármely tagállam túszul ejtse, mivel a cél Európa egyesítése és az európaiak közelítése.
– Az európai integrációra úgy tekintek, mint egy elkerülhetetlen platformra, amelyhez az európai országok hozzájárulhatnak, hasznot húzhatnak belőle, és hosszú távon együtt élhetnek, mondta Auštrevičius.
Szerinte a bővítés különösen fontos a orosz agresszióval szemben Ukrajnában és Oroszország próbálkozásaival, hogy megosztásokat idézzen elő Európában és befolyást gyakoroljon bizonyos európai országokra, ezzel gyengítve őket és „orosz birodalom függővé” téve őket.
Auštrevičius hangsúlyozta, hogy a tagjelölt országok az EU felé vezető útjukon átalakuláson, alkalmazkodáson és átfogó reformokon mennek keresztül, és mindegyikük előrehaladását egyéni érdemeik alapján kell értékelni.
Másrészt, a litván liberális európai parlamenti képviselő szerint az EU-nak meg kell őriznie a csatlakozási folyamat működőképességét, ezért át kell térnie a minősített többséggel történő döntéshozatalra, és ezt időben és a legátláthatóbb módon kell megtennie.
– A bővítésben érintett országok nem az EU pufferzónái, hanem a közös Uniónk jövőbeli tagjai, és gyakorlati alkalmazkodásra, egyéni integrációra és strukturális pénzügyi támogatásra van szükségük. Határozottan hiszem, hogy minden tagjelölt ország, amely elkötelezett a tagság iránt, reformok és a mi támogatásunk révén elérheti célját, és teljes jogú tagjává válhat közösségünknek, tette hozzá Auštrevičius. (2025. november 20.)