go to the original language article
BRÜSSZEL – A jószomszédi kapcsolatok, a regionális együttműködés és a megbékélés megőrzése továbbra is kulcsfontosságú a közös jövő építése szempontjából, beleértve a nemzetközi megállapodások, mint például a Görögországgal kötött Preszpa-megállapodás és a Bulgáriával kötött barátsági, jószomszédi és együttműködési szerződés jóhiszemű végrehajtását is. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az uniós országok állam- és kormányfői fogadtak el a Nyugat-Balkánról érkező kollégáikkal tartott közös ülés után.
Határozott további erőfeszítésekre van szükség a megbékélés és a regionális stabilitás előmozdítása érdekében, a múlt örökségéhez kapcsolódó, a partnerekkel fennálló regionális és kétoldalú viták és problémák végleges, inkluzív és kötelező erejű megoldásainak megtalálására és végrehajtására, a nemzetközi joggal és a kialakult elvekkel összhangban, beleértve az örökségi kérdésekről szóló megállapodást, valamint az eltűnt személyekre és a háborús bűncselekményekre vonatkozó fennmaradó eseteket – áll a dokumentumban.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és a növekvő geopolitikai kihívások rámutatnak az EU és a Nyugat-Balkán közötti egyre szorosabb kapcsolatok szükségességére. Ismételten megerősítjük teljes elkötelezettségünket a Nyugat-Balkán EU-tagsági perspektívája mellett. A bővítés reális lehetőség – jelentik ki a vezetők.
Az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa nyilatkozatában rámutat, hogy az elmúlt 12 hónapban jó előrelépés történt a Nyugat-Balkán EU felé vezető útján.
Üdvözli az Észak-Macedón Köztársaság lépéseit a regionális összekapcsoltság javítása érdekében, és reményét fejezi ki a 2026-ban elérhető valódi előrelépés iránt.
Nem maradtak megoldatlan kérdéseink az Észak-Macedón Köztársasággal (ÉMK) – jelentette ki a lemondott bolgár miniszterelnök, Rosen Zseljazkov bolgár újságíróknak Brüsszelben az éves EU–Nyugat-Balkán találkozó után.
Álláspontunk mindig elvi volt – semmilyen vitát nem folytatunk ÉMK-val a 2022. júliusi úgynevezett kompromisszummal kapcsolatos kérdésekben, ez már egy össz-európai álláspont – jelentette ki Zseljazkov miniszterelnök.
2022-ben fogadták el az úgynevezett francia javaslatot, amely kötelezi Szkopjét, hogy a bolgárokat államalkotó népként jegyezze be alkotmányába, amit mindmáig nem hajtottak végre.
Tagállamként az a pozíciónk, hogy minden, az EU-tagságra pályázó országot saját érdemei alapján értékeljenek az előrehaladás tekintetében, és ne egyes tagállamok alapján – tette hozzá Zseljazkov.
Úgy véljük, hogy az 1. klaszter megnyitására vonatkozó előrehaladás értékelése, amely az alkufolyamat keretrendszeréhez kapcsolódik, bizonyos habozást mutat a szkopjei kollégák részéről, de ez nem olyan kérdés, amelyben mi mondjuk ki a véleményünket és álláspontunkat – jelentette ki még a bolgár miniszterelnök. (2025.12.17.)